35 De amikor az idő már későre járt, odamentek Jézushoz a tanítványai, és ezt mondták neki: "Lakatlan hely ez, és az idő már későre jár. 36 Bocsásd el őket, hogy a környező településekre és falvakba menve ennivalót vegyenek maguknak." 37 Ő azonban így válaszolt nekik: "Ti adjatok nekik enni!" Mire ők ezt mondták neki: "Talán mi menjünk el, és vegyünk kétszáz dénárért kenyeret, hogy enni adhassunk nekik?" 38 Jézus azonban megkérdezte tőlük: "Hány kenyeretek van? Menjetek, nézzétek meg!" Amikor megnézték, így szóltak: "Öt kenyerünk van, meg két halunk." 39 Ekkor megparancsolta nekik, hogy ültessenek le mindenkit egy-egy csoportba a zöld fűre. 40 Le is ültek százas és ötvenes csoportokban. 41 Ekkor Jézus vette az öt kenyeret és a két halat, feltekintett az égre, megáldotta és megtörte a kenyereket, majd átadta a tanítványoknak, hogy tegyék eléjük; és a két halat is elosztotta mindnyájuknak. 42 Miután mind ettek, és jól is laktak, 43 összeszedték a kenyérdarabokat tizenkét tele kosárral; és azt is, ami a halakból maradt. 44 Akik pedig ettek a kenyerekből, ötezren voltak, csak férfiak.
Mk 6,35-44.
SOKSZOROZÓDÁS
Jézus vette az öt kenyeret és a két halat, feltekintett az égre, megáldotta és megtörte a kenyereket, majd átadta a tanítványoknak, hogy tegyék eléjük; és a két halat is elosztotta mindnyájuknak. (Mk 6,41)
Három évig a várostól távolabb dolgoztam. A napi ingázás közben gyakran imádkoztam, énekeltem, igehirdetéseket hallgattam, hogy gyorsabban teljen az idő. Az egyik napon vezetés közben a Mk 6,41 versén gondolkoztam, és felvillant bennem egy kép. Láttam képzeletemben, amint Jézus ott áll a tömeg előtt, az ég felé emeli a kenyeret és a halat, majd megáldja a kenyeret, megtöri, és a tanítványoknak adja szétosztásra. Hirtelen rájöttem egy csodálatos dologra. Csak amikor a tanítványok elkezdték szétosztani a Jézustól kapott kenyeret, akkor sokszorozódott meg a szűkös eledelforrás; ekkor történt meg a csoda.
Ugyanez igaz ránk nézve is. Jézus 21. századi tanítványaiként arra hívattunk el, hogy vegyük, ami a kezünkben van, és használjuk azt a mások szükségének megelégítésére. Amikor osztani kezdjük mindazt, amit Istentől kaptunk, - tehetségünket, anyagi lehetőségeinket, időnket -, megsokszorozódik felajánlásunk, hogy megelégíthessük a körülöttünk élők szükségét országunkban, sőt a föld határáig.
Imádság: : Szerető Istenünk, segíts, hogy jó sáfárai legyünk a tőled kapott ajándékoknak. Ámen.
Isten bármilyen kezünkben lévő eszközt jóra tud használni.
Lynda S. Linn (Luisiana, USA)
