1 Ezt az igét mondta az ÚR Jeremiásnak: 2 Menj el a fazekas házába, mert ott akarom közölni veled igéimet. 3 Elmentem tehát a fazekas házába, aki éppen dolgozott a korongon. 4 De rosszul sikerült az edény, amelyet a fazekas agyagból készített a kezével. Ekkor egy másik edényt készített belőle a fazekas, ahogyan azt jónak látta.
Jer 18,1-4.
SZERETŐ KEZEKBEN
De rosszul sikerült az edény, amelyet a fazekas agyagból készített a kezével. Ekkor egy másik edényt készített belőle a fazekas, ahogyan azt jónak látta. (Jer 18,4)
Tavaly karácsonykor egy különleges ajándékutalványt kaptam, mely lehetővé tette, hogy leckéket vegyek egy fazekasműhelyben. Nagyon belelkesedtem. Elképzeltem, hogy egy csomó szép dolgot készítek majd. A valóság azonban más volt. Első napomon egy öklömnyi hideg, nedves agyagdarabot megpróbáltam a fazekaskorong közepére helyezni. A mesteremre hallgatva igyekeztem óvatos kézzel bánni a kezem alatt körkörösen formálódó agyaggal. Észrevettem, hogy még a legkisebb nyomás is képes teljesen eldeformálni az agyag alakját.
Fokozatosan tanulgattam lágy simításokkal formálni első edényemet. Ám ekkor szerencsétlenség történt: félrecsúszott a kezem, az ujjaim belemélyedtek a képlékeny agyagba, és az újonnan formált edényem tönkrement. "Nincs túl késő", mondta mesterem, "még mindig kihozhatsz belőle valami szépet."
Jeremiás Istent egy olyan fazekashoz hasonlítja, aki végtelen lehetőségeket lát az alkotásaiban. Ha mi fel is adnánk életünk romjai és szerencsétlenségei közepette, Isten azt súgja: "Még nem fejeztem be rajtad a munkámat." Ha átengedjük magunkat Isten érintésének, és engedjük, hogy szeretete által formáljon, akkor ő mindenkiből kihozhat valami csodálatosat.
Imádság: : Istenünk, emlékeztess, hogy kezedben biztonságban vagyunk. Szereteted által formálj minket. Ámen.
Isten soha, soha, nem mond le rólunk.
Susan J. Foster (Connecticut, USA)
