1 Mit mondjunk tehát? Maradjunk a bűnben, hogy megnövekedjék a kegyelem? 2 Szó sincs róla! Akik meghaltunk a bűnnek, hogyan élhetnénk még benne? 3 Vagy nem tudjátok, hogy mi, akik a Krisztus Jézusba kereszteltettünk, az ő halálába kereszteltettünk? 4 A keresztség által ugyanis eltemettettünk vele a halálba, hogy amiképpen Krisztus feltámadt a halálból az Atya dicsősége által, úgy mi is új életben járjunk. 5 Ha ugyanis eggyé lettünk vele halálának hasonlóságában, még inkább eggyé leszünk vele a feltámadásának hasonlóságában is. 6 Hiszen tudjuk, hogy a mi óemberünk megfeszíttetett vele, hogy megsemmisüljön a bűn hatalmában álló test, hogy többé ne szolgáljunk a bűnnek. 7 Mert aki meghalt, az megszabadult a bűntől. 8 Ha pedig meghaltunk Krisztussal, hisszük, hogy vele együtt élni is fogunk. 9 Hiszen tudjuk, hogy Krisztus, aki feltámadt a halottak közül, többé nem hal meg, a halál többé nem uralkodik rajta. 10 Mert aki meghalt, az meghalt a bűnnek egyszer s mindenkorra, aki pedig él, az az Istennek él. 11 Ezért tehát ti is azt tartsátok magatokról, hogy meghaltatok a bűnnek, de éltek az Istennek a Krisztus Jézusban.
12 Ne uralkodjék tehát a bűn a ti halandó testetekben, hogy engedelmeskedjetek kívánságainak. 13 Tagjaitokat se adjátok oda a bűn szolgálatára, hogy a gonoszság fegyvereivé legyenek. Hanem adjátok oda magatokat az Istennek, mint akik a halálból életre keltetek. Tagjaitokat is adjátok át az igazság fegyvereiként az Istennek. 14 Hiszen a bűn nem fog uralkodni rajtatok, mert nem a törvény, hanem a kegyelem uralma alatt éltek.
Róm 6,1-14.
ELSÖTÉTÜLT NAP
Hasonlóképpen vette (Jézus) a poharat is, miután megvacsoráztak, és ezt mondta: "E pohár az új szövetség az én vérem által, amely tiérettetek ontatik ki." (Lk 22,20)
A nagyböjt komor, visszafogott időszak. A levegőben valami különös búsongás leng, mely elszorítja az ember szívét, és a hívő embert a világ szégyenletes eseményére emlékezteti.
A nagyböjt lehet a megújhodás, a lelki megelevenedés, és a félelemmel vegyes tisztelet időszaka, amikor megállunk, és Urunk utolsó földi napjaira emlékezünk. Elmúlt a hamvazószerda, és hamarosan elközeleg nagypéntek komor napja.
A Jézussal való azonosulás jegyében egyes hívők a nagyböjtben lemondanak kedvenc ételükről, vagy szabadidős tevékenységükről. Mások gyakrabban és elmélyültebben imádkoznak. Vannak, akik a hajléktalanokon segítenek ilyenkor. Mai felgyorsult világunkban a nagyböjt időszaka elhozhatja az annyira vágyott megnyugvást.
Idősödve, egyre jobban értékelem a nagyböjtben az alázatosság gyakorlásának szokását. Ilyenkor napközbeni teendőim során is Jézus szenvedései jutnak eszembe. Szinte átérzem az idő könyörtelen gyorsulását, amint rohanva közeleg a vég. Tudom persze, mi a végkifejlet, jól ismerem Jézus halálának kemény, durva körülményeit. De továbblépek, és látom a hihetetlen, diadalmas befejezést: a húsvét csodálatos dicsőségét.
Imádság: : Istenünk, köszönjük neked Jézust. Segíts, hogy mindig hűek maradjunk hozzá, és tanításaihoz, Ámen.
Mit teszek a mai napon Krisztusért?
Melvin Lukenbach (Minnesota, USA)
