2 az Isten gyülekezetének, amely Korinthusban van, a Krisztus Jézusban megszentelteknek, azoknak, akiket ő elhívott és saját népévé tett; mindazokkal együtt, akik a mi Urunk Jézus Krisztus nevét, az ő Uruk és a mi Urunk nevét bárhol segítségül hívják: 3 kegyelem néktek és békesség Istentől, a mi Atyánktól és az Úr Jézus Krisztustól.
4 Hálát adok értetek Istennek mindenkor, azért a kegyelemért, amely nektek a Krisztus Jézusban adatott. 5 Mert a vele való közösségben mindenben meggazdagodtatok, minden beszédben és minden ismeretben, 6 amint a Krisztusról való bizonyságtétel megerősödött bennetek. 7 Azért nincs hiányotok semmiféle kegyelmi ajándékban, miközben a mi Urunk Jézus Krisztus megjelenését várjátok, 8 aki meg is erősít titeket mindvégig, hogy feddhetetlenek legyetek a mi Urunk Jézus Krisztus napján. 9 Hű az Isten, aki elhívott titeket az ő Fiával, Jézus Krisztussal, a mi Urunkkal való közösségre.
1Kor 1,2-9.
MINDENSZENTEK NAPJA
Ne feledkezzetek meg vezetőitekről, akik az Isten igéjét hirdették nektek. Figyeljetek életük végére, és kövessétek hitüket. (Zsid 13,7)
Egy olyan vallási felekezetben nőttem fel, ahol nem ünnepelték a mindenszentek napját, ezáltal nem is tudtam a létezéséről. Azután megismertem ezt az ünnepet, amelyet azóta minden évben nagyon várok.
Lelkészünk elmondta, ő azért szereti a mindenszentek napját, mert ez jó alkalom az előttünk járókra gondolni, akik mély benyomást gyakoroltak életünkre. Ilyenkor a szokásos prédikáció helyett a számomra legemlékezetesebb gyülekezeti alkalmakat tartotta. Gyertyákat rakott az oltárra, és megkérte a gyülekezet tagjait, jöjjenek előre, és a számukra fontos "szentek" (példakép elődök) tiszteletére gyújtsanak meg egy gyertyát.
Mindig örültem, ahogy a testvérek hálás szívvel nevezték meg a "szenteket". Bár talán nem ismertem a felemlített embereket, mégis tiszteletet és szeretetet éreztem irántuk, mert részei voltak barátaim életének. Rájöttem, hogy hitünk különbözősége ellenére mindnyájan visszaemlékezhetünk azokra, akik táplálták hitünket, mellettünk álltak, és utat mutattak az életben. Amiképpen az én "szentjeim" is segítettek, remélem, hogy én is irányt mutathatok valaki másnak.
Imádság: : Istenünk, köszönjük, hogy adtál mellénk olyan embereket, akik a helyes útra tanítottak, és segítettek követésedben. Segíts, hogy mi is így bátorítsunk másokat. Ámen.
Kik az én életem "szentjei"?
Joanne Hirase-Stacey (Idaho, USA)
