12 Majd ezt mondta Mózes az ÚRnak: Lásd, te azt mondod nekem, hogy vezessem ezt a népet. De nem adtad tudtomra, kit küldesz velem. Pedig azt mondtad: Név szerint ismerlek téged, és megnyerted jóindulatomat. 13 Ha valóban megnyertem jóindulatodat, ismertesd meg velem a te utadat, hadd tudjam meg tőled, hogy megnyertem jóindulatodat. Nézd, ez a nép mégiscsak a te néped! 14 Az ÚR így felelt: Megnyugtat téged, ha az orcám megy veletek? 15 Mózes azt mondta: Ha nem jön velünk a te orcád, akkor ne is vigyél tovább bennünket! 16 Mi másból tudnánk meg, hogy én és a te néped megnyertük jóindulatodat, ha nem abból, hogy velünk jössz? Ez különböztet meg engem és a te népedet minden más néptől a föld színén. 17 Az ÚR így szólt Mózeshez: Megteszem ezt is, amiről beszéltél, mert megnyerted jóindulatomat, és név szerint ismerlek. 18 Mózes pedig ezt mondta: Mutasd meg nekem dicsőségedet! 19 Az ÚR így felelt: Elvonultatom előtted egész fenségemet, és kimondom előtted az ÚR nevét. Kegyelmezek, akinek kegyelmezek, és irgalmazok, akinek irgalmazok. 20 Orcámat azonban nem láthatod - mondta -, mert nem láthat engem ember úgy, hogy életben maradjon. 21 És ezt mondta az ÚR: Van itt hely nálam, állj a kősziklára! 22 És amikor elvonul dicsőségem, a kőszikla hasadékába állítalak, és kezemmel betakarlak, amíg elvonulok. 23 Azután elveszem kezemet, és megláthatsz hátulról, mert orcámat senki sem láthatja meg.
2Móz 33,12-23.
MEGERŐSÍTÉS
Mózes azt mondta az Úrnak: Mutasd meg nekem dicsőségedet. (2Móz 33,18)
Szeretek iskola után 10 éves lányomért, Emilyért menni. Mindig azt akarja, hogy a parkoló elején várjak rá. Egyszer megkérdeztem tőle, miért olyan fontos, hogy az első sorban álljak. Azt válaszolta, ha kijön az iskola épületéből, akkor rögtön látja, hogy ott vagyok. Fontos számára ez a biztosíték, hogy lásson.
A fenti szakaszban Mózes kicsit Emilyhez hasonlóan viselkedett. Bizonyosságra volt szüksége. Mózes bátor vezető volt, Isten elkötelezett követője, de most elgyengült. Jóllehet tudta, hogy Isten vele van, mégis szüksége volt egy megerősítésre.
Bizonyára valamennyien voltunk olyan helyzetben, amikor tudtuk, hogy Isten velünk van, ennek ellenére meg akartunk bizonyosodni róla. Csalódott állapotunkban, gyászunkban, döntéshozási kényszerben vágyódunk Isten után.
Mózeshez hasonlóan, kiöntve szívünket Isten elé, kérhetjük, hogy láthassuk őt, és átélhessük jelenlétét az életünkben. Mózes példáját adja a nem szégyenkező, őszinte imának. Isten meghallgatta és válaszolt neki, és a mi esetünkben is hasonlóan fog tenni. A megerősítés jöhet egy baráton, a természet gyönyörűségén, egy zeneszámon, vagy egy váratlan bátorító híváson keresztül. Kérhetjük a bizonyosságot, és várhatjuk Isten válaszát.
Imádság: : Istenem, mutasd meg dicsőségedet. Ámen.
Hogyan ismerhetem fel Isten jelenlétét az életemben ma?
Sharon Decker (Észak-Karolina, USA)
