1 Hírt adunk nektek, testvéreim, Istennek arról a kegyelméről, amelyet Macedónia gyülekezeteinek adott. 2 Mert a nyomorúság sok próbája között bőséges az ő örömük, és nagy szegénységükből a tisztaszívűség gazdagsága lett. 3 Tanúskodom arról, hogy erejük szerint, sőt erejükön felül is önként adakoztak, 4 és erősen sürgetve kérték tőlünk, hogy a szentek iránti szolgálatban adakozással részt vehessenek. 5 És nem csak azt tették, amit reméltünk, hanem először önmagukat adták az Úrnak, és aztán nekünk, az Isten akaratából.
2Kor 8,1-5.
REMÉNYT ÉPÍTŐ KEZEK
A szentekkel vállaljatok közösséget szükségeikben, gyakoroljátok a vendégszeretetet. (Róm 12,13)
2005. június 13-án Chile északi részén a Richter-skála szerinti 7,9-es erősségű hatalmas földrengés volt. Sok család elvesztette otthonát és minden vagyonát.
Látva népünk szenvedését, mozgalmat indítottunk a megsegítésükre. 30 önkéntest toboroztunk különböző városokból, hogy segítsenek új házat építeni azok számára, akik mindenüket elvesztették.
Azután egyheti, forróságban végzett, megfeszített munkában kimerülve fölfedeztük, hogy nem csak új otthonokat segítettünk építeni, hanem reményt, boldogságot, barátságot és szeretetet is. Bámulatos volt látni, hogyan adott fáradságunk nyugalmat másoknak, hogyan fordította munkánk világossággá a sötétséget.
Jézus a szükségben levők szolgálatára és megsegítésére hív. Miatta szembeszállhatunk az előttünk levő szenvedéssel és fájdalommal, és kérdezés nélkül mondhatjuk: "Itt vagyok, engem küldj!" (Ézs 6,8)
Imádság: : Urunk, adj erőt és bátorságot, hogy engedelmeskedjünk hívásodnak. Hadd hozzon életünk reményt a reménytelenségben élőknek. Ámen.
Apró cselekedetek reményt adhatnak a reményvesztetteknek.
Fabiola Grandon (Santiago, Chile)
