23 Bárcsak leírnák szavaimat, bárcsak följegyeznék egy könyvbe,
24 vas íróvesszővel és ólommal minden időkre kősziklába vésnék!
25 Mert én tudom, hogy az én megváltóm él, és utoljára megáll a por fölött,
26 s ha ez a bőröm lefoszlik is, testemben látom meg az Istent.
27 Saját magam látom meg őt, tulajdon szemeim látják meg, nem más, bár veséim is megemésztetnek.
Jób 19,23-27.
EGY CSODÁLATOS AJÁNDÉK
Mózes ezt mondta a népnek: Megemlékezzél erről a napról, amelyen kijöttél Egyiptomból, a szolgaság házából, mert erős kézzel hozott ki onnan benneteket az Úr. (2Móz 13,3)
Néhány évvel ezelőtt elkezdtem naplót vezetni. Sok éven át próbálkoztam már vele. Amikor végre rászántam magam, rájöttem, hogy ez nem egy elvégzendő feladat, hanem egy csodálatos lehetőség arra, hogy papírra vessem érzéseimet.
Jób tudta, mit jelent írni. Kifejezte fájdalmát és elkeseredettségét, hogy gondolatai nem lettek leírva. "Bárcsak leírnák szavaimat, bárcsak följegyeznék egy könyvbe." (Jób 19,23-24)
A naplóírás megváltoztatta az életemet. Időt szánok arra, hogy ne csak a fontos, hanem a mindennapok ügyes-bajos dolgairól is beszámoljak. A legmélyebb érzéseimet, gondjaimat is képes vagyok kifejezni, és Isten kegyelméről és irgalmáról szóló igékhez kapcsolni, amelyek teljesen felszabadítanak.
Visszaolvasva naplómat, nagy örömmel emlékszem vissza életem boldog pillanataira. Amikor szomorú és fájdalmas dolgokról olvasok, a naplóm emlékeztet Megváltónk felém áradó szeretetére.
Az írás csodálatos ajándék, amellyel megajándékozhatjuk önmagunkat.
Imádság: : Irgalmas Istenünk, köszönjük a kegyelmet, ami átsegít minket életünk örömein és nehézségein. Ámen.
Szánjunk rá időt, hogy végiggondoljuk Isten cselekedeteit életünkben.
Marcia Conston (Észak-Karolina, USA)
