Azon a napon kiment Jézus a házból, és leült a tenger partján. Nagy sokaság gyűlt össze körülötte, ezért beszállt egy hajóba, és leült; az egész sokaság pedig a parton állt. Aztán sok mindenre tanította őket példázatokkal: "Íme, kiment a magvető vetni, és vetés közben néhány mag az útfélre esett, aztán jöttek a madarak, és felkapkodták. Mások sziklás helyre estek, ahol kevés volt a föld, és azonnal kihajtottak, mert nem voltak mélyen a földben; de amikor a nap felkelt, megperzselődtek, és mivel nem volt gyökerük, kiszáradtak. Mások tövisek közé estek, és amikor a tövisek megnőttek, megfojtották őket. A többi pedig jó földbe esett, és termést hozott: az egyik százannyit, a másik hatvanannyit, a harmadik harmincannyit. Akinek van füle, hallja!"
"Ti tehát halljátok meg a magvető példázatát! Amikor valaki hallja a mennyek országának igéjét, és nem érti, eljön a gonosz, és elragadja azt, ami szívébe van vetve: ez olyan, mint akinél az útfélre hullott a mag. Akinél pedig sziklás talajra hullott, az hallja az igét, és azonnal örömmel fogadja, de nem gyökerezik meg benne, ezért csak ideig való, s amint nyomorúság vagy üldözés támad az ige miatt, azonnal eltántorodik. Akinél pedig tövisek közé hullott, hallja az igét, de e világ gondja és a gazdagság csábítása megfojtja az igét, és nem hoz termést. Akinél pedig jó földbe hullott, az hallja és érti az igét, és terem: az egyik százannyit, a másik hatvanannyit, a harmadik harmincannyit."
Mt 13,1-9.18-23.
MINDEN NAP KEGYELEM
Őbenne van - az ő vére által - a mi megváltásunk, bűneink bocsánata is; kegyelme gazdagságából, amelyet kiárasztott ránk teljes bölcsességgel és értelemmel. (Ef 1,7-8)
Kikapcsolódásként egész nap különböző színárnyalatú petúniákat ültettem, a sorközöket pedig orvosi zsályával tarkítottam. Már előre elképzeltem, milyen nagy örömmel fogom gondozni őket, és nyomon követni fejlődésüket. Egy hét elteltével, szabadságomról visszatérve, nagy izgalommal közelítettem a virágágyás felé, de meghökkentett a látvány. Hogyan tudott ez a szép virágágyás ilyen rövid idő alatt teljesen begazosodni?
Bosszúsan elkezdtem gyomlálni. Némely gaz már egészen nagyra nőtt, míg mások éppen csak kibújtak. Némelyik annyira közel került a növényhez, hogy félő volt, a virágot magát is megsértem, miközben megszabadítom a dudvától.
A gazról a bűn jutott eszembe. Amikor elhanyagolom bűneim megvallását, és nem adom át őket Istennek, hitbeli fejlődésemet és növekedésemet veszélyeztetem. Minden nap el kell bánnom bűneimmel, mielőtt gyökeret vernének. Ha a bűnvallással a vasárnapi istentiszteletre várok, csak időt adok, hogy bűneim legyőzhessenek. Magára hagyva, a bűn éppen úgy növekszik, mint a gaz, ezért minden nap ki kell őket gyomlálni. Isten kegyelme pedig minden napra elegendő.
Imádság: Szerető Istenünk, segíts, hogy oda tudjunk figyelni bűneinkre! Köszönjük kiáradó kegyelmedet, amikor megvalljuk és megbánjuk bűneinket. Ámen.
Isten kegyelme mindig elegendő!
Cindy Curtis (Dél-Karolina, USA)
