2014. december 10. szerda

A kegyelmi ajándékok között ugyan különbségek vannak, de a Lélek ugyanaz. Különbségek vannak a szolgálatokban is, de az Úr ugyanaz. És különbségek vannak az isteni erő megnyilvánulásaiban is, de Isten, aki mindezt véghezviszi mindenkiben, ugyanaz. A Lélek megnyilvánulása pedig mindenkinek azért adatik, hogy használjon vele. Mert némelyik a Lélek által a bölcsesség igéjét kapta, a másik az ismeret igéjét, ugyanazon Lélek által. Egyik ugyanattól a Lélektől a hitet, a másik ugyanazon Lélek által a gyógyítások kegyelmi ajándékait. Van, aki az isteni erők munkáit vagy a prófétálást kapta; van, aki lelkek megkülönböztetését, a nyelveken való szólást, vagy pedig a nyelveken való szólás magyarázását kapta. De mindezt egy és ugyanaz a Lélek munkálja, aki úgy osztja szét kinek-kinek ajándékát, amint akarja.
Mert ahogyan a test egy, bár sok tagja van, de a test valamennyi tagja, noha sokan vannak, mégis egy test, ugyanúgy a Krisztus is. Hiszen egy Lélek által mi is mindnyájan egy testté kereszteltettünk, akár zsidók, akár görögök, akár rabszolgák, akár szabadok, és mindnyájan egy Lélekkel itattattunk meg. Mert a test sem egy tagból áll, hanem sokból. Ha ezt mondaná a láb: "Mivel nem vagyok kéz, nem vagyok a test része", vajon azért nem a test része-e? És ha ezt mondaná a fül: "Mivel nem vagyok szem, nem vagyok a test része", vajon azért nem a test része-e? Ha a test csupa szem, hol lenne a hallás? Ha az egész test hallás, hol lenne a szaglás? Márpedig az Isten rendezte el a tagokat a testben, egyenként mindegyiket, ahogyan akarta. Ha pedig valamennyi egy tag volna, hol volna a test? Így bár sok a tag, mégis egy a test.

1Kor 12,4-20.

SZENVEDÉLLYEL JÁTSZANI

Sokan egy test vagyunk a Krisztusban, egyenként pedig egymásnak tagjai. Mert a nekünk adatott kegyelem szerint különböző ajándékaink vannak. (Róm 12,5-6)

Egy karácsonyi koncerten megfigyeltem, hogyan működnek együtt a zenei előadás elemei. Minden hangszeresnek, minden egyes énekkari szólam énekesének, a szólistáknak és a karmesternek egyaránt megvolt a maguk helye és rendeltetése. Néhány szerep szembetűnőbb volt, mint a többi, de mind egyformán nélkülözhetetlen. Együtt pedig csodálatosan hangzottak.
Valaki ezt mondhatta volna: "A kotta a zenedarab minden hangjegyét tartalmazza. Miért kell tehát eljátszani? Miért kell elénekelni? Tudjuk, hogy hangzik, és hogyan ér véget." De ismerni azt, hogyan szólal meg a mű, és hogyan végződik, nos, nem ez a lényeg. A lényeg a megtapasztalás. Magával ragadott minket a szenvedéllyel eljátszott gyönyörű zene csodája.
Közülünk mindenkinek megvan a helye Isten nagyszerű szimfóniájában - eljövendő országában, ahol meglesz az ő akarata úgy a földön, amint a mennyben. Mindnyájunknak megvan az eljátszandó szerepünk. Néhányuk szembetűnőbb, mint mások, de mindegyik lényeges. Nem az a kérdés, hogy hallottunk-e már Istenről, vagy tudjuk-e, hogyan kell élni. Nem lenne sokkal jobb, ha magával ragadna bennünket életünk szenvedéllyel való megélése?

Imádság: Istenünk, köszönjük az áldást, melyet keresztyén családunk jelent számunkra. Ámen.

Milyen szerepet adott nekem Isten az élet szimfóniájában?
Peter N. Lundell (Kalifornia, USA)

IMÁDKOZZUNK AZ EGYHÁZI ÉNEKKAROKÉRT!

Hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges!

2014 December
Ke Sze Cs Szo Va
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4

Tárhelyszolgáltatónk

Napi áhítat feliratkozás

captcha 

Bejelentkezés

Legújabb kommentek