Ezután kisgyermekeket is vittek, hogy megérintse őket. Amikor a tanítványok ezt meglátták, rájuk szóltak, Jézus azonban magához hívta őket, és így szólt: "Engedjétek hozzám jönni a kisgyermekeket, és ne akadályozzátok őket, mert ilyeneké az Isten országa. Bizony, mondom néktek: aki nem úgy fogadja az Isten országát, mint egy kisgyermek, semmiképpen nem megy be abba."
Lk 18,15-17.
ADVENT 3. VASÁRNAPJA
Abban nyilvánul meg Isten hozzánk való szeretete, hogy egyszülött Fiát küldte el Isten a világba, hogy éljünk őáltala. (1Jn 4,9)
Ahogy a karácsonyi időszakban egyre növekszik az ünneplés, visszaemlékezem az első iskolai éveimre. Arról a kedves, régi történetről énekeltünk, amikor Jézus itt élt közöttünk, szerette a kisgyermekeket, nyájához tartozó bárányoknak nevezve őket. Gyakran vontak hozzá közel ezek az énekek. És most újra magával ragad, ahogy felidézem a vágyat, hogy Jézus áldó kezeibe hajthassam fejem, ő pedig szeretettel ölelje át vállaimat.
Jézus most is az enyém. Minél inkább tudatosul bennem, hogy velem van, annál szorosabb közösségben vagyok vele minden nap. Ő a barátom.
Ezért a világ válsága és zűrzavara ellenére is emlékezem, hogy karácsony, Krisztus születésének ünneplése a legédesebb, legfényesebb és legörömtelibb időszakot jelenti, mert Isten szeretetet árasztott a világba. Megállok és imádkozom, újra befogadva Krisztust.
Imádság: Köszönjük Istenünk nagy szeretetedet, hogy nekünk adtad fiadat, Jézust, hogy megszülessen közöttünk. Ámen.
Jézus Krisztus "az isteni szeretet, mely mindent felülmúl, a mennyország öröme, aki lejön a földre." (Ch. Wesley, 1747)
Zaina Renner (Nyugati Tartomány, Sierra Leone)
