Ezt gondoltam magamban: Megpróbálom, milyen az öröm, és élvezem a jót! De kitűnt, hogy ez is hiábavalóság. A nevetésre azt kellett mondanom, hogy esztelenség, az örömre pedig azt, hogy mit sem ér. Majd azt gondoltam ki, hogy borral vidítom magam, de csak úgy, hogy eszemet a bölcsesség vezesse. Oktalan dolgokhoz fogok, hogy meglássam: jó-e az az embereknek, amit véghezvisznek az ég alatt egész életük során. Nagyszerű dolgokat alkottam: házakat építettem, szőlőket ültettem, kerteket és ligeteket létesítettem, és beültettem azokat mindenféle gyümölcsfával. Csináltattam víztárolókat, hogy öntözni lehessen belőlük az erdőben sarjadó fákat. Szereztem szolgákat és szolgálókat, voltak házamnál született szolgáim is. Marhacsordám és juhnyájam is több volt, mint mindazoknak, akik elődeim voltak Jeruzsálemben. Gyűjtöttem ezüstöt és aranyat is: királyok és tartományok kincsét. Szereztem énekeseket, énekesnőket, és ami a férfiakat gyönyörködteti: szép nőket. Naggyá lettem, és felülmúltam mindazokat, akik elődeim voltak Jeruzsálemben. De megmaradt a bölcsességem is. Nem tagadtam meg magamtól semmit, amit megkívánt a szemem. Nem vontam meg szívemtől semmi örömöt, hanem szívből örültem mindannak, amit fáradsággal szereztem, hiszen ez volt a hasznom minden fáradozásomból. De amikor szemügyre vettem minden művemet, amit kezemmel alkottam, és fáradozásomat, ahogyan fáradozva dolgoztam, kitűnt, hogy mindaz hiábavalóság és hasztalan erőlködés; nincs semmi haszna a nap alatt.
Préd 2,1-11.
A VALÓDI KINCS
Ne gyűjtsetek magatoknak kincseket a földön, ahol a moly és a rozsda megemészti, és ahol a tolvajok kiássák és ellopják, hanem gyűjtsetek magatoknak kincseket a mennyben. Mert ahol a kincsed van, ott lesz a szíved is. (Mt 6,19-21)
Édesanyám demenciája miatt már nem képes egyedül élni. Múlt évben egy idősotthonba költözött, és most a házát szeretném eladni. 50 év alatt számos értékes tárgyat halmozott fel: bútorokat, tányérokat, ruhákat, leveleket, könyveket, fotókat, stb. - semmit sem dobott ki. Ma a legtöbb dolog semmilyen anyagi értékkel nem bír. Nemsokára ezek a tárgyak eladásra vagy ajándékozásra kerülnek, vagy egyszerűen kidobom őket.
Miközben ezt a nehéz feladatot végeztem, egyre világosabban megértettem a Prédikátor szavát: "mindaz hiábavalóság és hasztalan erőlködés; nincs semmi haszna a nap alatt." (Préd 2,11). Úgy tűnt számomra, hogy a felhalmozott tulajdon minden értékét elveszíti majd, ha földi életünknek vége szakad.
Ezért itt az ideje, hogy ismét számba vegyem: mi az, ami igazán fontos. Nem ennek a világnak az anyagi dolgaiban, hanem Isten országával, az igazsággal, valamint Jézussal és az emberekkel való kapcsolatom során. Ez a valódi kincs, amiről Mt 6 beszél, ami soha nem veszít értékéből, és soha nem dobják ki. Ez a kincs mindig velünk marad az örökkévalóságban.
Imádság: Urunk, segíts nekünk felismerni életünk fontos dolgait - a veled és a másokkal való kapcsolatot! Ámen.
Életünk legjobb dolgai Istentől származnak.
Daniel Sebbah (Provence-Alpes-Côte d\'Azur, Franciaország)
