"Halljátok! Íme, kiment a magvető vetni, és történt vetés közben, hogy egyik mag az útfélre esett, de jöttek a madarak, és felkapkodták. Másik meg a sziklás helyre esett, ahol kevés volt a föld, és azonnal kihajtott, mert nem volt mélyen a földben; amikor pedig felkelt a nap, megperzselődött, és mivel nem volt gyökere, kiszáradt. Egy másik a tövisek közé esett, de a tövisek megnőttek, megfojtották, és így nem hozott termést. A többi pedig a jó földbe esett, és termést hozott, miután kikelt és szárba szökkent, és meghozta egyik a harmincszorosát, másik a hatvanszorosát, sőt némelyik a százszorosát is." Majd hozzátette: "Akinek van füle a hallásra, hallja!" Amikor egyedül maradt, a körülötte levők a tizenkettővel együtt megkérdezték őt a példázatokról. Jézus így szólt hozzájuk: "Nektek megadatott az Isten országának titka, de a kívülvalóknak minden példázatokban adatik; hogy akik néznek, nézzenek ugyan, de ne lássanak, és akik hallanak, halljanak ugyan, de ne értsenek, hogy meg ne térjenek, és bűneik meg ne bocsáttassanak." Azután így szólt hozzájuk: "Nem értitek ezt a példázatot? Akkor hogyan fogjátok megérteni a többit? A magvető az igét veti. Akik az útfélen vannak: oda hull az ige; de amikor meghallják, azonnal jön a Sátán, és kiragadja a beléjük vetett igét. Akiknél a mag a sziklás talajra hullott: amikor meghallják az igét, azonnal örömmel fogadják, de nem gyökerezik meg bennük, ezért csak ideig való, és ha nyomorúságot vagy üldözést kell szenvedniük az ige miatt, azonnal eltántorodnak. Másoknál a tövisek közé hullott a mag: ezek meghallják az igét, de e világ gondja, a gazdagság csábítása, vagy egyéb dolgok megkívánása megfojtja az igét, úgyhogy ez sem hoz termést. Akiknél a jó földbe hullott a mag: ezek hallgatják az igét, befogadják, és az egyik harmincszoros, a másik hatvanszoros és némelyik százszoros termést hoz."
Mk 4,3-20.
MILYEN GAZOK?
Másoknál a tövisek közé hullott a mag: ezek meghallják az igét, de a világ gondja, a gazdagság csábítása, vagy egyéb dolgok megkívánása megfojtja az igét, úgyhogy ez sem hoz termést. (Mk 4,18-19)
Nagyon szeretek kertészkedni, még inkább osztogatni a termésből barátoknak, szomszédoknak. A legkevésbé kedvelt feladatom megküzdeni a bosszantó gazokkal. Ha hagyjuk nőni őket, akkor elfojtják a haszonnövényeket, így kevesebb lesz a gyümölcs. Időt kell szakítanom arra, hogy kihúzzam vagy kiássam a gazt, tényleg odafigyelve, hogy kijött-e a gyökere, hogy ne nőjön vissza.
Gazolás közben az jutott eszembe, milyen könnyen engedjük a lelki gyomokat elburjánzani az életünkben. Az eltévelyedés, a negatív hozzáállás és a kísértések gyorsan mély gyökeret eresztenek. Ha nem törődünk velük, megakadályozzák, hogy lelki gyümölcsöt teremjünk. Jézus példázata a magvetőről arra tanít, ne engedjük, hogy "a világ gondja, a gazdagság csábítása, vagy egyéb dolgok megkívánása megfojtsa az igét". Hatalmas munka, mire kitakarítjuk mindennapjainkból a gazt. De megfelelő szorgalommal magunk mögött hagyhatjuk mindazt, ami eltérít Istentől, és helyette Krisztus szeretete gyökerezhet az életünkben. Ezután tovább tudjuk adni az ő szeretetét mindenkinek, akivel találkozunk.
Imádság: Urunk, segíts megszabadulnunk a kísértésektől, és töltsd meg gondolatainkat és szívünket szereteteddel! Ámen.
Hogyan tudnék Isten számára gyümölcsözőbb életet élni?
Ray Appel (Wisconsin, USA)
