Fogadjatok be minket: senkit nem bántottunk, senkit nem károsítottunk meg, senkit nem csaltunk meg. Nem vádképpen mondom, hiszen az előbb mondottam, hogy szívünkben vagytok, hogy együtt éljünk, és együtt haljunk. Nagy a bizalmam irántatok, sok dicsekedni valóm van veletek, tele vagyok vigasztalódással, minden nyomorúságunk ellenére csordultig vagyok örömmel.
Mert amikor megérkeztünk Macedóniába, semmi nyugalma sem volt testünknek, hanem mindenféleképpen gyötrődtünk: kívül harcok, belül félelmek. De Isten, a megalázottak vigasztalója, megvigasztalt minket Titusz megérkezésével; de nemcsak az ő megérkezésével, hanem azzal a vigasztalással is, amellyel ő nálatok megvigasztalódott. Hírül hozta ugyanis nekünk a ti vágyódásotokat, a ti kesergéseteket, a ti hozzám való ragaszkodásotokat, úgyhogy még jobban megörültem.
Mert ha megszomorítottalak is titeket azzal a levéllel, nem bánom. Bántam ugyan, látva hogy az a levél, ha egy kis időre is, megszomorított titeket, de most már örülök. Nem annak, hogy megszomorodtatok, hanem hogy megtérésre szomorodtatok meg: mert Isten szerint szomorodtatok meg, és miattunk semmiben nem vallotok kárt. Mert az Isten szerinti szomorúság megbánhatatlan megtérést szerez az üdvösségre, a világ szerinti szomorúság pedig halált szerez. Mert éppen az, hogy Isten szerint szomorodtatok meg, mekkora buzgóságot keltett bennetek, sőt mentegetőzést, sőt méltatlankodást, sőt félelmet, sőt vágyódást, sőt ragaszkodást, sőt a vétkes megbüntetését! Mindenképpen igazoltátok, hogy tiszták vagytok az ügyben.
2Kor 7,2-11.
KRITIKA
Mert ha megszomorítottalak is titeket azzal a levéllel, nem bánom... mert Isten szerint szomorodtatok meg. (2Kor 7,8-9)
Lesújtottan néztem a piros javításokat és odafirkantott üzeneteket, amik új munkahelyem első beadványát ékesítették. Azt hittem, ez lesz életem legjobb munkája, de valaki ezzel nem értett egyet. Mindannyian kapunk kritikát. Sajnos, ez általában nem egy kellemes élmény. Viszont ha helyesen tálalják, akkor hasznos és eredményes is lehet.
Pál apostolnak is akadtak becsmérlői, akik a korintusi gyülekezet miatt kritizálták őt. Azt állították, hogy Pál nem volt eléggé gondoskodó, viszont megbízhatatlan és alkalmatlan. Válaszul Pál megvédte a szolgálatát. A mai igeszakaszban elmondja, hogy tudja, mennyire megbántotta levelével az olvasóit. Habár inkább elkerüljük a konfliktusokat, Pál biztosít arról, hogy néha a kritika igenis szükséges. Tudnunk kell azonban, hogy a kritika célja nem az, hogy megsértsen másokat, hanem hogy javítson, és a fejlődést szolgálja.
Pál azt mondja, örül és nem bánja szavait azok végső célja miatt. Pál építő kritika példája segített megértenem az engem ért bírálatot, és újraírni a beszámolómat. Az elfogadott kritika Isten dicsőségére válhat.
Imádság: Drága Atyánk, adj nekünk bölcsességet, hogy olyan lelkülettel fogadjuk az építő kritikát, ahogyan szánják, és adj nekünk együttérzést, hogy jó szándékkal tudjunk kritikát gyakorolni. Ámen.
A jóindulatú kritika segíti a munkámat és a hitemet.
Dan Boutwell (Texas, USA)
