Közben erősen zúgolódni kezdett a köznép és az asszonyok júdai honfitársaik ellen. Voltak, akik ezt mondták: Fiainkkal és leányainkkal együtt sokan vagyunk. Gabonát kell kapnunk, hogy ehessünk és éljünk! Voltak, akik meg ezt mondták: Zálogba kell adnunk mezőinket is, szőlőinket is, házainkat is, hogy gabonát tudjunk venni az éhínségben. Voltak olyanok is, akik ezt mondták: Mezőnkre és szőlőnkre pénzt kellett kölcsönvennünk, hogy adót fizethessünk a királynak. És bár a mi testünk éppen olyan, mint honfitársaink teste, és a mi fiaink éppen olyanok, mint az ő fiaik, mégis rabszolgáknak kell eladnunk fiainkat és leányainkat. Vannak is már így eladott leányaink, de mi tehetetlenek vagyunk, mert mezőnk és szőlőnk már a másé. Amikor panaszkodásukat és ezeket a dolgokat meghallottam, nagy haragra indultam, és miután magamban meghánytam-vetettem a dolgot, felelősségre vontam az előkelőket meg az elöljárókat, és ezt mondtam nekik: Ti kiuzsorázzátok honfitársaitokat! Azután nagy gyűlést tartottam ügyükben, ahol ezt mondtam nekik: Mi tehetségünk szerint visszavásároltuk júdai honfitársainkat, akik eladták magukat a pogány népeknek. Ti pedig eladjátok honfitársaitokat, mert ők kénytelenek nekünk eladni magukat. Azok pedig hallgattak, és nem találtak szavakat. Akkor ezt mondtam: Nem helyes, amit ti műveltek. Hát nem akartok Istenünk félelmében élni, hogy ne gyalázzanak bennünket a pogány népek, a mi ellenségeink?! Hiszen én, rokonaim és legényeim is, kölcsönöztünk nekik pénzt és gabonát. Mi elengedjük nekik ezt a tartozást. Ti pedig adjátok vissza nekik még ma mezeiket, szőlőiket, olajfakertjeiket és házaikat, sőt a kölcsönadott pénznek, gabonának, bornak és olajnak a kamatát is! Azok így feleltek: Visszaadjuk, nem követelünk tőlük semmit! Úgy teszünk, ahogyan te kívánod. Ekkor összehívtam a papokat, hogy eskessék meg őket, hogy így fognak eljárni.
Neh 5,1-12.
TETTEKRE VÁLTOTT SZÁNALOM
Ugyanígy a hit is, ha cselekedetei nincsenek, halott önmagában. (Jak 2,17)
Nyolcadik osztályos koromban egy olyan könyörületes tettet láttam, amit soha nem fogok elfelejteni. Egy mankóval járó fiú elesett az iskolánk bejáratánál. Aggódva néztem, és nem tudtam, mit tegyek. Közben Diana, egy másik diák megkérdezte tőle, segítsen-e. Amikor a fiú kérte, Diana egyből segített neki. A részvét érzését azonnal egy jótettre fordította.
A mai igénkben Nehémiást látjuk, aki szintén szánalommal telt meg, és annak megfelelően is cselekedett. Az izraeliták panaszkodtak, hogy kevés az ennivalójuk, bérbe kellett adniuk a földjüket, és kölcsönt kellett felvenniük igen magas kamatra. Még a gyerekeiket is el kellett adniuk rabszolgának. És mindezt izraelita társaiktól szenvedték el, nem idegenektől. Nehémiás szembeszállt a bűnösökkel, és megváltoztatta őket.
Nehémiás abban is megmutatta vezetői képességét, hogy nemcsak együtt érzett, hanem mindent megtett azért, hogy javítson a helyzeten. Nemcsak átérezte mások fájdalmát, hanem indíttatást is érzett, hogy segítsen. Isten szolgáiként mi is arra hívattunk, hogy könyörülettel forduljunk mások felé, és Isten szeretetét tettekre váltsuk.
Imádság: Irgalmas Istenünk, segíts, hogy érzéseinken túl igéd cselekvőivé váljunk. Ámen.
Isten igéjének hallgatója vagyok, és lehetek cselekvője is. (Jak 1,22)
Lin Daniels (Massachusetts, USA)
