Nekünk pedig a mennyben van polgárjogunk, ahonnan az Úr Jézus Krisztust is várjuk üdvözítőül, aki az ő dicsőséges testéhez hasonlóvá változtatja a mi gyarló testünket, azzal az erővel, amellyel maga alá vethet mindeneket.
Fil 3,20-21.
NAGYBÖJT 3. VASÁRNAPJA
Változzatok meg értelmetek megújulásával, hogy megítélhessétek, mi az Isten akarata... (Róm 12,2)
"Attól félek, nem szeretem a változást." Ez a mondat gyakran elhangzott egy gyülekezeti tagunktól, amikor különböző dicsőítési stílusokról vagy az evangelizáció új megközelítéseiről volt szó a megbeszéléseken. Ezúttal egy kedves barátom így válaszolt: "Ezt nagyon sajnálom. Mihez kezdesz majd, ha meghalsz?" Pál szavaira emlékeztünk: "nem fogunk ugyan mindnyájan meghalni, de mindnyájan el fogunk változni" (1Kor 15,51).
A változással szembeni ellenállás gyakran megosztó erő az egyházban és a társadalomban. A változás nem mindig jó, de az életünk Krisztusban egy utazás a változásokon keresztül. Isten megújító kegyelméből új életünk van, amelyben gondolataink és hozzáállásunk Krisztust tükrözik. Ahogy érettebbé válunk a hitben, életünk napról napra átalakul Krisztus hasonlóságára.
Pár hónappal azután, hogy egy személyes, mély tapasztalatot éltem át Jézus Krisztussal, a megváltó Úrral, egy közeli családtag ezt mondta nekem: "Te egészen más vagy!" Szeretném, ha ez a változás folytatódna. Amikor elfogadjuk a változást, hagyjuk, hogy a Szentlélek munkálkodjon bennünk, és segítsen, hogy lelkileg érettebbek legyünk.
Imádság: Drága Istenünk! Változtass meg minket! Folyamatosan újítsd meg szívünket és értelmünket! Segíts, hogy nyitottak és bölcsek legyünk a változásokat észlelve! Ámen.
Ma elfogadom a változásokat, amelyek Jézus által történnek.
Colin D. Harbach (Cumbria, Anglia)
