Ekkor előállt egy törvénytudó, hogy megkísértse Jézust, és ezt kérdezte: "Mester, mit tegyek, hogy elnyerjem az örök életet?" Ő pedig ezt mondta neki: "Mi van megírva a törvényben? Hogyan olvasod?" Ő pedig így válaszolt: "Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, teljes erődből és teljes elmédből, és felebarátodat, mint magadat." Jézus ezt mondta neki: "Helyesen feleltél: tedd ezt, és élni fogsz." Ő viszont igazolni akarta magát, és megkérdezte Jézustól: "De ki a felebarátom?" Válaszul Jézus ezt mondta neki: "Egy ember ment le Jeruzsálemből Jerikóba, és rablók kezébe esett, akik kifosztották, meg is verték, azután félholtan otthagyva elmentek. Történetesen egy pap ment azon az úton, de amikor meglátta, elkerülte. Hasonlóképpen egy lévita is odaért arra a helyre, és amikor meglátta, ő is elkerülte. Egy úton lévő samaritánus pedig, amikor odaért hozzá és meglátta, megszánta; odament, olajat és bort öntött sebeire, és bekötötte azokat. Aztán feltette őt a saját állatára, elvitte egy fogadóba, és ápolta. Másnap elővett két dénárt, odaadta a fogadósnak, és azt mondta neki: Viselj rá gondot, és ha valamit még ráköltesz, amikor visszatérek, megadom neked. Mit gondolsz, e három közül ki volt a felebarátja a rablók kezébe esett embernek?" Ő így felelt: "Az, aki irgalmas volt hozzá." Jézus erre ezt mondta neki: "Menj el, te is hasonlóképpen cselekedj."
Lk 10,25-37.
KI AZ ÉN FELEBARÁTOM?
Szeresd felebarátodat, mint magadat. (Lk 10,27)
Feleségemmel sietve mentünk hazafelé Kaliforniából egy találkozóra. Megálltunk tankolni, amikor egy fiatal nő odalépett hozzám és elmondta, a családja nehéz helyzetbe jutott, és segítségre van szükségük. Legkevésbé sem akartam olyan dologgal foglalkozni, ami miatt még nagyobb késésbe kerülnénk. Megmondtam neki, hogy sajnálom, de nem tudok segíteni.
Miután tovább indultunk, újra átgondoltam a jelenetet. Segítséget kért, és én elutasítottam. Mondtam magamban egy imát, hogy Isten segítse és vigasztalja meg ezt az asszonyt és családját. Saját kudarcomra is gondolnom kellett, hogy nem segítettem, és bocsánatot kértem, amiért önző voltam, és saját szükségleteimet az ő családjának szükségletei elé helyeztem.
Jézus áldozatos és együtt érző életet élt, és ugyanerre hív minket is. Mai olvasmányunk bemutatja, milyen az igazi felebarát. Sajnálom, hogy úgy viselkedtem, mint a pap és a lévita, akik figyelmen kívül hagyták bajbajutott felebarátjukat. Ha nem is ütöttem meg a mércét akkor, mégis megerősödött bennem az elhatározás, hogy sokkal érzékenyebb legyek a jövőben, és igazi felebarátként viselkedjek, amire Krisztus is hív.
Imádság: Bocsáss meg nekünk, Istenünk, amikor nem törődünk azokkal, akiknek szükségük van a segítségünkre. Erősíts meg minket, hogy igazi felebarátként viselkedjünk. Ámen.
Amikor másoknak szolgálunk, Krisztust szolgáljuk.
John D. Bown (Minnesota, USA)
