karddal, Jezábel követet küldött Illéshez ezzel az üzenettel: Úgy bánjanak velem az istenek most és ezután is, hogy holnap ilyenkorra azt teszem veled, ami azokkal történt! Illés megijedt, elindult és elment, hogy mentse az életét, és elérkezett a júdai Beérsebába. Legényét ott hagyta, ő pedig elment a pusztába egynapi járóföldre. Odaérve egy rekettyebokorhoz, leült alá, meghalni kívánt, és ezt mondta: Elég most már, URam! Vedd el életemet, mert nem vagyok jobb elődeimnél! Azután lefeküdt, és elaludt a rekettyebokor alatt. De egyszer csak egy angyal érintette meg, és ezt mondta neki: Kelj föl, egyél! Amikor föltekintett, látta, hogy a fejénél forró kövön sült lángos és egy korsó víz van. Evett és ivott, majd újra lefeküdt. Az ÚR angyala másodszor is visszatért, megérintette, és ezt mondta: Kelj föl, egyél, mert erőd felett való út áll előtted! Ő fölkelt, evett és ivott, és annak az ételnek az erejével ment negyven nap és negyven éjjel az Isten hegyéig, a Hórebig.
Itt bement egy barlangba, és ott töltötte az éjszakát. Egyszer csak így szólt hozzá az ÚR igéje: Mit csinálsz itt, Illés? Ő így felelt: Nagyon buzgólkodtam az ÚRért, a Seregek Istenéért, mert Izráel fiai elhagyták szövetségedet, lerombolták oltáraidat, prófétáidat pedig fegyverrel ölték meg. Egyedül én maradtam meg, de az én életemet is el akarják venni. Az ÚR ezt mondta: Jöjj ki, és állj a hegyre az ÚR színe elé! És amikor elvonult az ÚR, nagy és erős szél szaggatta a hegyeket, és tördelte a sziklákat az ÚR előtt; de az ÚR nem volt ott a szélben. A szél után földrengés következett; de az ÚR nem volt ott a földrengésben. A földrengés után tűz támadt; de az ÚR nem volt ott a tűzben. A tűz után halk és szelíd hang hallatszott. Amikor Illés ezt meghallotta, palástjával eltakarta az arcát, kiment, és megállt a barlang bejáratánál. Egy hang pedig így szólt hozzá: Mit csinálsz itt, Illés?
1Kir 19,1-13.
ISTEN MEGLEPETÉSEI
Amit szem nem látott, fül nem hallott, és ember szíve meg sem sejtett, azt készítette el az Isten az őt szeretőknek. (1Kor 2,9)
Az 1Kir 19-ben olvasható történetből megtudjuk, hogy a nagy Illés próféta is átélte a félelmet és a csüggedést. Isten ekkor nagyon gyengéden bánt vele, meglepte egy angyallal és egy halk, szelíd hanggal.
Néha engem is váratlanul megajándékoz Isten Szentlelke melegével és békéjével, megerősítve, hogy velem van, és csak rá van szükségem. Amikor hirtelen meghallom a kertembe látogató madarak, a kacagójancsik nevetését, eszembe jut, hogy "az Úr előtt való öröm a ti menedéketek" (Neh 8,10). A csillagok szépsége egy felhőtlen, sötét éjszakán eszembe juttatja Isten hatalmát és kreativitását. Amikor váratlanul ebédet hoz valaki a gyülekezetből, Isten emlékeztet, hogy ő minden szükségemről tud. Nem szűnök meg rácsodálkozni, hogy Isten milyen sokféleképpen gondoskodik rólam és bátorít. Én is szeretném ezt az örömöt és bátorítást megosztani másokkal.
A mi szerető Alkotónk meglepetései nem érnek véget. Bámulatos, hogy Isten mindig pontosan akkor és azzal lep meg minket, amire szükségünk van.
Imádság: Köszönjük Istenünk a te gyengéd szeretetedet. Nyisd meg szívünket, hogy észrevegyük ajándékaidat, melyekkel megáldasz minket. Ámen.
Isten nem fogy ki a meglepetésekből.
Ann Stewart (Dél-Ausztrália, Ausztrália)
