Amikor Gedeon meghallotta az elmesélt álmot és annak a megfejtését, leborult imádkozni. Azután visszatért Izráel táborába, és azt mondta: Keljetek föl, mert kezetekbe adta az ÚR Midján táborát! A háromszáz embert három csapatra osztotta, mindenkinek a kezébe egy-egy kürtöt adott, meg egy üres cserépfazekat és egy fáklyát a fazékba. Majd ezt mondta nekik: Rám figyeljetek, és aszerint cselekedjetek; amikor én elérem a tábor szélét, ugyanazt tegyétek, amit én teszek! Ha megfújom a kürtöt én, meg a velem levők mind, akkor ti is fújjátok meg a kürtöt az egész tábor körül, és kiáltsátok: Az ÚRért és Gedeonért! Amikor Gedeon és száz embere a tábor széléhez érkezett a középső őrségváltás elején - mert éppen akkor állították fel az őröket -, megfújták a kürtöket, és összetörték a kezükben lévő cserépfazekakat. Ekkor belefújt a kürtbe mind a három csapat, és összetörték a cserépfazekakat; bal kezükben fogták a fáklyákat jobb kezükben pedig a kürtök voltak, amelyekkel kürtöltek, és kiáltoztak: Fegyverre, az ÚRért és Gedeonért! Mindenki megállt a helyén a tábor körül. Az egész tábor viszont futásnak eredt, ordítozva menekültek. Mert amikor megfújták a háromszáz kürtöt, az ÚR egymás ellen fordította az emberek fegyvereit az egész táborban. Menekült a tábor egészen Bét-Sittáig, Cerérá felé, az ábél-mehólái partig, Tabbat fölött. Ekkor fegyverbe szólították az izráelieket Naftáliból, Ásérból és egész Manasséból, és üldözőbe vették Midjánt. Gedeon követeket küldött Efraim egész hegyvidékére, ezzel az üzenettel: Jöjjetek le Midján elé, és foglaljátok el a vízhez, a Jordánhoz vezető utat Bétbáráig. Fegyverbe szólították az efraimiakat mind, és elfoglalták a vízhez, a Jordánhoz vezető utat Bétbáráig. Elfogták Midján két vezérét, Órébet és Zeébet is, és megölték Órébet az Óréb szikláján, Zeébet pedig a zeébi présháznál ölték meg. Azután üldözték Midjánt; Óréb és Zeéb fejét pedig elvitték Gedeonhoz a Jordánon túlra.
Bír 7,15-25.
ELEGENDŐ
Az én Istenem pedig be fogja tölteni minden szükségeteket az ő gazdagsága szerint dicsőséggel Krisztus Jézusban! (Fil 4,19)
Nemrégiben azt mondta férjem, hogy városunkban szükség volna időt szakítani a fiatal családokra, azok bátorítására és támogatásukra. Javasolta, hogy havonta tartsunk összejövetelt otthonunkban, mire én nevetni kezdtem. Semmit nem láttam magam előtt, csak azt, hogy nincs elég hely a házunkban, nincs időnk, energiánk, sem pénzünk.
Amikor túlléptem a félelmen, hogy nincs elég, és engedtem, hogy Isten akarata szerint szolgáljunk, Isten nagyszerű dolgokat tett. Az emberek új barátokra találtak, a régi barátok újra összejöttek, buzdítottuk egymást a hitben és segítettünk egymásnak túljutni az élet kihívásain.
Hasonlóan éreztem, mint Gedeon akkor, amikor Isten elhívta őt, és ő kételkedve kérdezte: "Kérlek Uram, hogyan szabadítsam meg Izráelt? Hiszen az én nemzetségem a leggyengébb Manasséban, atyám házában pedig én vagyok a legfiatalabb?" (Bír 6,15) Isten megmutatta Gedeonnak, nem számít, milyen kevés van neki, Isten segítségével elég lesz.
Amikor Isten elhív, és azt érezzük, a feladathoz nem elég, amink van, akkor jusson eszünkbe, hogy Isten ad erőt és minden egyebet, amire szükségünk van, hogy elvégezzük munkáját.
Imádság: Drága Urunk, segíts nekünk hittel szolgálni téged, amikor csak kérsz. Ámen.
Bármily kevés, amim van, Isten segítségével elegendő lesz.
Amelia Rhodes (Michigan, USA)
