Megvetették a kívánatos földet, nem hittek ígéretének,
hanem zúgolódtak sátraikban, nem hallgattak az ÚR szavára.
Ezért rájuk emelte kezét, és elhullottak a pusztában,
utódaikat a pogányok közé juttatta, és szétszórta országaikba.
Zsolt 106,24-27.
BÍZZÁL ISTENBEN!
Légy erős és bátor. Ne félj és ne rettegj, mert veled van Istened, az Úr, mindenütt, amerre csak jársz. (Józs 1,9)
A dékán telefonhívása, melyben tanítani hívott, egyszerűen pánikba ejtett. Minden lehetséges probléma az eszembe jutott. Mi van, ha nem tudok eleget az anyagról? Mi van, ha a diákok olyat kérdeznek, amire nem ismerem a választ? Mi lesz, ha rájönnek, hogy én sem tudok mindent? Választanom kellett: átadom magam a félelemnek, vagy bízom az Úr ígéretében, hogy mindenre képes vagyok az ő segítségével? (Fil 4,13)
Amint a lehetőségeimen elmélkedtem, eszembe jutottak a zsidók, akik félelemmel telve várakoztak az Ígéret földje peremén. Nem hittek a sikerben, nem hittek Isten ígéretének. Aggódtak az óriások miatt. Már elfelejtették mindazon csodákat, mellyekkel Isten megszabadította népét az egyiptomi fogságból.
Elhatároztam, hogy a legjobb választás az lesz, ha bízom Istenben, és elfogadom a felkínált állást, minden félelmem ellenére. Dacára az ismeretlennek, ragaszkodtam Isten ígéretéhez, hogy velem lesz. Isten megadta a szükséges erőt, tudást és kitartást, hogy vezessem az osztályt. Amikor új kihívással nézünk szembe, emlékezhetünk Isten hűségére a múltban. Ebből erőt meríthetünk, és elfogadhatjuk az utunkba kerülő új kihívást.
Imádság: Istenünk, köszönjük, hogy velünk vagy minden utunkon. Segíts minket a kihívásainkban helytállni! Ámen.
Isten segít nekem, hogy szembenézzek az új kihívásokkal.
Lynn Karidis (Michigan, USA)
