Hova menjek lelked elől? Orcád elől hova fussak?
Ha a mennybe szállnék, ott vagy, ha a holtak hazájában feküdnék le, te ott is ott vagy.
Ha a hajnal szárnyaira kelnék, és a tenger túlsó végén laknék,
kezed ott is elérne, jobbod megragadna engem.
Ha azt gondolnám, hogy elnyel a sötétség, és éjszakává lesz körülöttem a világosság:
a sötétség nem lenne elég sötét neked, az éjszaka világos lenne, mint a nappal, a sötétség pedig olyan, mint a világosság.
Zsolt 139,7-12.
ISTEN ÁLLANDÓ JELENLÉTE
Ne félj, mert én veled vagyok! (Ézs 43,5)
2003-ban a férjemmel úgy döntöttünk, kiköltözünk abból a nagy házból, ahol 44 évig laktunk. A ház, amely ideális volt, amikor a három gyermekünk itt lakott, nyugdíjba vonulásunk után komoly problémákat jelentett. Tele voltunk kérdésekkel. Hová menjünk? Mit hagyjunk magunk mögött? Hová tegyük az eddig felhalmozott holminkat?
Nehéz kérdések voltak. Számos idősotthont látogattunk meg városunkban, de egyik sem volt jó nekünk. Idővel egy nyugdíjas lakóparkra leltünk Kelet-Tennessee-ben, fenn magasan a Cumberland-fennsíkon. Jó kilátásokkal kecsegtetett. De szembe kellett néznünk egy fájdalmas kihívással is: hogyan találjunk új gyülekezetet, barátokat, programokat. Mindemellett komoly feladatot jelentett a holmijainktól megszabadulni. Lányaim segítettek ebben is. A pianínó jól illett az új, kis nappalinkba. Gyermekeink sok régi holminkat tudnák hasznosítani. A többit pedig rábízhatjuk egy ingatlanközvetítő cégre.
De még mindig inogtam, és siránkoztam. Soha nem volt könnyű nekem a változás. Lányom, Betsy, így szólt: "Ne aggódj a költözés miatt, Mama! Isten már ott van." Így tudtam előretekinteni. Szavai mindig eszembe jutnak, amikor változással kell szembenéznem.
Imádság: Kegyelmes Istenünk! Emlékeztess bennünket, hogy te mindig jelen vagy, és megsegítesz minket a változó és nehéz időszakokban. Ámen.
Bárhová megyünk, Isten már ott van.
Carolyn Hodge Rogers (Tennessee, USA)
