Amikor beszállt Jézus a hajóba, követték őt a tanítványai. És íme, nagy vihar támadt a tengeren, úgyhogy a hajót elborították a hullámok. Ő pedig aludt. Tanítványai odamentek hozzá, felébresztették, és ezt mondták: "Uram, ments meg minket, elveszünk!" De ő így szólt hozzájuk: "Mit féltek, ti kicsinyhitűek?" Majd felkelt, ráparancsolt a szelekre és a tengerre, és nagy csend lett. Az emberek pedig elcsodálkoztak, és ezt mondták: "Ki ez, hogy a szelek is, a tenger is engedelmeskednek neki?"
Mt 8,23-27.
CSEND
Jézus így szólt hozzájuk: Mit féltek, ti kicsinyhitűek? Ekkor felkelt, ráparancsolt a szelekre és a tengerre, és minden elcsendesült. (Mt 8,26)
Miután befejeztem a napi tornát, elhatároztam, hogy lesétálok a partra. Egyszer csak megálltam, hogy a felém közeledő hullám erejét jobban szemügyre vehessem. Aggódtam, mi lesz, ha csupa víz leszek. Két lehetőség közül választhattam: nem mozdulok, és megnézem, mi történik, vagy hátrébb lépek. Úgy döntöttem, hogy nem mozdulok. A hatalmas hullám hozzám ért, majd lassan elkezdett visszahúzódni.
Hasonló aggodalmat érzünk, amikor a minket körülvevő rémisztő dolgok el akarnak árasztani minket. Úgy érezhetjük, hogy érzelmi és lelki szélvihar csapott le ránk, és csapdába estünk.
Amikor engedjük, hogy aggodalmaink győzedelmeskedjenek, olyanok vagyunk, mint a tanítványok, akik a mai olvasmányunkban a vihar közben halálra rémültek. Tanúi voltak Isten hatalmának, és Jézus velük volt. Mégis, hitükben megrendültek. Ha megtanulunk teljesen Isten erejére hagyatkozni, békességünk megmaradhat, mert tudjuk, hogy végül minden jóra fordul. Még akkor is, amikor óriási hullámokat látunk közeledni, bízhatunk abban, hogy lassanként visszahúzódnak majd.
Imádság: Drága Istenünk, segíts teljesen bízni benned akkor is, amikor az életünket körülvevő események elborítanak minket. Ámen.
Békességet és örömöt nyerhetek, ha Istenben bízom.
Eymi Jairon Vásquez Suárez (Dominikai Köztársaság)
