Ugyanezen a napon, amikor este lett, így szólt hozzájuk Jézus: "Menjünk át a túlsó partra." Miután tehát elbocsátották a sokaságot, magukkal vitték őt, úgy, ahogy éppen a hajóban volt; de más hajók is voltak a nyomában. Ekkor nagy szélvihar támadt, és a hullámok becsaptak a hajóba, úgyhogy az már kezdett megtelni. Ő pedig a hajó hátsó részében volt, és a vánkoson aludt. Ekkor felébresztették, és így szóltak hozzá: "Mester, nem törődsz azzal, hogy elveszünk?" Ő pedig felkelt, ráparancsolt a szélre, és azt mondta a tengernek: "Hallgass el, némulj meg!" És elállt a vihar, és nagy csendesség lett. Akkor ezt mondta nekik: "Miért féltek ennyire? Miért nincs hitetek?" Nagy félelem fogta el őket, és így szóltak egymáshoz: "Ki ez, hogy a szél is, a tenger is engedelmeskedik neki?"
Mk 4,35-41.
SZÉL ÉS HULLÁMOK
Akkor Jézus ezt mondta nekik: Miért féltek ennyire? Még mindig nincs hitetek? (Mk 4,40)
Édesanyámmal és a két öcsémmel kenuzni mentünk. Amikor elment mellettünk egy versenymotorcsónak, a keletkező hullámok alaposan meghintáztatták kenunkat. Ideges lettem, attól féltem, a kenu felbillen, beleesünk a mély, hideg, sötét vízbe, és nagyon sokat kell úsznunk, hogy visszajussunk a partra.
Mk 4,35-41-ben a tanítványok a viharos tengeren ültek egy csónakban. Jézushoz kiáltottak: "Mester, nem törődsz azzal, hogy elveszünk?" (Mk 4,38) Jézus nyugodtan felelt: "Miért féltek ennyire? Még mindig nincs hitetek?" (Mk 4,40)
Amint a történetre gondoltam, úgy éreztem, hogy a tanítványoknak is hasonló élményben volt részük. Bíztak Jézusban, és a vihar elcsendesedett. Ha az élet háborgó vízbe sodor minket, és izgatottak, rémültek leszünk, akkor hitünket Jézusba vethetjük. Ha teljes hittel vagyunk iránta, nem félünk többé.
Imádság: Drága Urunk, adj nekünk hitet, hogy ne féljünk a háborgó tengertől. "Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a te neved, jöjjön el a te országod, legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is; mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma, és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek; és ne vígy minket kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól; mert tied az ország, a hatalom és a dicsőség mindörökké. Ámen." (Mt 6,9-13)
Milyen félelmeimet adhatom át ma Istennek?
Maya Schroeder (Montana, USA)
