Jákób fölkelt még azon az éjszakán, fogta két feleségét, két szolgálóját és tizenegy gyermekét, és átkelt a Jabbók-gázlónál. Fogta és átküldte őket a patakon, és átküldte mindenét. Jákób pedig ott maradt egyedül. Ekkor Valaki tusakodott vele egészen hajnalhasadtáig. De látta, hogy nem bír vele, ezért megütötte a csípője forgócsontját, és kificamodott Jákób csípőjének forgócsontja a tusakodás közben. Akkor ezt mondta Jákóbnak: Bocsáss el, mert hajnalodik! Ő azt felelte: Nem bocsátlak el, amíg meg nem áldasz engem. Ekkor megkérdezte tőle: Mi a neved? Ő így felelt: Jákób. Erre azt mondta: Nem Jákób lesz ezután a neved, hanem Izráel, mert küzdöttél Istennel és emberekkel, és győztél. Jákób ezt kérte: Mondd meg nekem a nevedet! De ő ezt mondta: Miért kérdezed a nevemet? És megáldotta őt. Jákób Penúélnak nevezte el azt a helyet és ezt mondta: Bár láttam Istent színről színre, mégis életben maradtam. Már sütött a nap, amikor átkelt Penúélnál, és sántított csípőjére. Ezért nem eszik meg Izráel fiai mindmáig a csípő forgócsontján levő inat, mert ütés érte Jákób csípőjének forgócsontján az inat.
1Móz 32,23-33.
KÜZDELEM A KÉTELYEKKEL
Nem Jákób lesz ezután a neved, hanem Izráel, mert küzdöttél Istennel és emberekkel, és győztél. (1Móz 32,29)
Egy parkban ücsörögve a reményvesztettség könnyeivel küszködtem. Biztos voltam abban, hogy életemet Istennek szenteltem, és igyekeztem hűségesen követni. Az elmúlt pár évet azzal töltöttem, hogy felkészüljek a hitem szerint Isten által elhívott életpályára, de még egy interjút sem tudtam rendesen összehozni. Félreértettem volna Isten vezetését, vagy már lemondott rólam? Azon az éjszakán harcoltam és tusakodtam, vajon a helyzetem mit mond az Istennel való kapcsolatomról.
Jákób is egy éjszakán át tusakodott Istennel. Bár a Biblia erről nem ír, Jákób is aggódhatott az Istennel való kapcsolata miatt. Nagy gazdagságra tett szert a bátyját megillető örökség elcsalásával. Most pedig az újra találkozás előestéjén aggódott, hogyan fogja fogadni őt Ézsau. Napkeltekor válaszul Jákób áldást kérő igényére, az angyal megígérte: "ezután a neved... Izráel, mert küzdöttél Istennel... és győztél" (1Móz 32,29).
Jákób körülményei változatlanok maradtak, a testvére még feléje tartott, hogy találkozzon vele. De Jákób már egy megváltozott ember volt. Az Istennel való éjszakai tusakodásom után az én helyzetem sem változott meg. Én viszont Jákóbhoz hasonlóan megváltoztam, és megnyugodtam, hogy Isten nem bántódott meg kételkedéseim miatt, és feltétel nélkül szeret.
Imádság: Atyánk, köszönjük, hogy ismered kételyeinket és félelmeinket, és szeretetedről biztosítasz minket. Ámen.
Kudarcaink is lehetőséget adnak a hitben való növekedésre.
Tom Dury (Colorado, USA)
