2017. február 5. vasárnap

A filiszteus Góliát is elindult, és egyre közelebb jött Dávidhoz, és előtte ment a fegyverhordozója. Amikor a filiszteus rátekintett, megvetően nézett Dávidra, mert fiatal volt, pirospozsgás és jó megjelenésű. És ezt kérdezte a filiszteus Dávidtól: Hát kutya vagyok én, hogy bottal jössz ellenem? És szidni kezdte a filiszteus Dávidot Istenével együtt. Ezt mondta a filiszteus Dávidnak: Gyere csak ide, hadd adjam testedet az égi madaraknak és a mezei vadaknak! Dávid így felelt a filiszteusnak: Te karddal, lándzsával és dárdával jössz ellenem, de én a seregek URának, Izráel csapatai Istenének a nevében megyek ellened, akit te kicsúfoltál. Még ma kezembe ad az ÚR, leváglak és a fejedet veszem, a filiszteusok seregének a hulláit pedig még ma az égi madaraknak és a mezei vadaknak adom. És megtudja mindenki a földön, hogy van Isten Izráelben. És megtudja az egész egybegyűlt sokaság, hogy nem karddal és lándzsával szabadít meg az ÚR. Mert az ÚR kezében van a háború, és ő ad a kezünkbe benneteket. Amikor a filiszteus nekikészült, és egyre közeledett Dávidhoz, Dávid is kifutott gyorsan a csatasorból a filiszteus elé. Belenyúlt Dávid a tarisznyájába, kivett belőle egy követ, a parittyájával elröpítette, és úgy homlokon találta a filiszteust, hogy a kő belefúródott a homlokába, és arccal a földre zuhant. Dávid tehát erősebb volt a filiszteusnál, bár csak parittyája és köve volt. Legyőzte a filiszteust, és megölte, pedig nem volt kard Dávid kezében. Azután odafutott Dávid, rálépett a filiszteusra, fogta annak a kardját, kihúzta a hüvelyéből, megölte vele, és levágta a fejét. Amikor látták a filiszteusok, hogy meghalt a vitézük, megfutamodtak.

1Sám 17,41-51.

KIRE HALLGATOK?

Dávid így felelt: Te karddal, lándzsával és dárdával jössz ellenem, de én a Seregek Urának, Izráel csapatai Istenének a nevében megyek ellened, akit te kicsúfoltál. (1Sám 17,45)

Amikor Dávid Góliáttal küzdött, választhatott: elhiszi Góliát gúnyszavait vagy Isten ígéretében hisz. Dávid Istent választotta, ahogy a mai igében látjuk, Góliát pedig fejét vesztette.
Minden nap választás elé kerülünk, hogy mely üzeneteket hisszük el: a körülöttünk lévő világból érkezőket, vagy azokat, melyek Istenünktől valók. Amikor úgy érzem, hogy a világ azt mondja, hogy vesztes vagyok, értéktelen csődtömeg és senki sem szeret, akkor Isten megvéd: "A gyermekem vagy, feltétel nélkül szeretlek téged." "Nincs munkád, éhezni fogsz!" - jönnek ismét a kétkedés szavai. De Isten azt mondja: "Gondoskodom rólad!". Amikor ezt halljuk: "Hat hónapod van hátra az életből!", Jézus emlékeztet: "Bennem örök életet nyertek!" Amikor egy belső hang zaklat: "Tékozló gyermekeid elvesznek!", akkor Isten reményt ad: "Haza tudom őket vezetni."
Amikor teljesen elhagyottnak érezzük magunkat, Jézus szavai emlékeztetnek: "én veletek vagyok minden napon a világ végezetéig." (Mt 28,20) Választhatunk: melyik üzenetben hiszünk: a gúnyszavakban, melyek kétkedéseinket visszhangozzák, vagy az Isten szeretetéből fakadó ígéretben.

Imádság: Atyánk, segíts hangodra figyelni, mely a Szentírásból, más hívőktől és a Szentlélektől érkezik hozzánk. Ámen.

Bízhatom Isten ígéretében ma és minden napon.
James N. Watkins (Indiana, USA)

IMÁDKOZZUNK AZOKÉRT, AKIK NEHEZEN TUDNAK BÍZNI ISTENBEN!

Hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges!

2017 Február
Ke Sze Cs Szo Va
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 1 2 3 4 5

Tárhelyszolgáltatónk

Napi áhítat feliratkozás

Bejelentkezés

Legújabb kommentek