Ne feledkezzetek meg vezetőitekről, akik az Isten igéjét hirdették nektek. Figyeljetek életük végére, és kövessétek hitüket. Jézus Krisztus tegnap, ma és mindörökké ugyanaz. Különféle idegen tanításoktól ne hagyjátok magatokat félrevezettetni. Mert az a jó, ha kegyelemmel erősödik meg a szív, nem pedig ételektől, mert azoknak semmi hasznát nem veszik azok, akik velük élnek. Van oltárunk, amelyről nincs joguk enni azoknak, akik a sátorban szolgálnak. Mert amely állatok vérét a főpap a szentélybe beviszi a bűnért, azoknak testét megégetik a táboron kívül. Ezért Jézus is, hogy megszentelje a népet tulajdon vére által, a kapun kívül szenvedett. Menjünk ki tehát őhozzá a táboron kívülre, az ő gyalázatát hordozva. Mert nincsen itt maradandó városunk, hanem az eljövendőt keressük. Általa vigyük Isten elé a dicsőítés áldozatát mindenkor, azaz nevéről vallást tévő ajkaink gyümölcsét. A jótékonyságról és az adakozásról pedig el ne feledkezzetek, mert ilyen áldozatokban gyönyörködik az Isten.
Zsid 13,7-16.
DRÁGA AJÁNDÉK
Hálaáldozatot mutatok be neked, és az Úr nevét hirdetem. (Zsolt 116,17)
A nagyböjtöt mindig úgy tartottam, hogy valamiről lemondtam. Ez segített emlékeznem Krisztus értem meghozott szent áldozatára. Az évek során azonban ez a buzgóságom kissé megfakult, és felmerült bennem, mi is az indítéka e lelki fegyelem gyakorlásának. Valóban örömét leli Krisztus az én "áldozatos szenvedésemben"? Be kellett látnom, hogy a válasz egy határozott "nem". Hiszen Krisztus szeret engem.
Vívódtam a kettő között. Egyrészt vágytam szívből jövő áldozatos felajánlást tenni Istennek, másrészt vegyes érzelmeim is voltak ezzel kapcsolatban. Szerettem volna a legdrágábbat adni Istennek. Némi vonakodással be kellett ismernem, hogy számomra az idő a legdrágább. Legtöbbször úgy érzem, a nap egyetlen másodpercét sem tudnám megspórolni.
Egy órát naponta az Istennek szánni valóban áldozat, de mint minden, amit a múltban már átadtam, az időm is az Istené. Azok a 60 percek, imádsággal, a Bibliát olvasva, vagy önkéntes munkát végezve, erősebbé és boldogabbá tettek. Most már sokkal bensőségesebb közösségem van Krisztussal, mint korábban. Igazából semmit sem adtam fel, de felfedeztem az Isten jelenlétében eltöltött idő gazdagságát.
Imádság: Drága Urunk, köszönjük értünk hozott áldozatodat, felénk árasztott áldásaidat, és hogy egyre közelebb kerülünk hozzád. Ámen.
Időm az egyik legnagyobb ajándék, melyet Istennek adhatok.
Heidi Gaul (Oregon, USA)
