2017. március 13. hétfő

Testvéreim, mit használ, ha valaki azt mondja, hogy van hite, de cselekedetei nincsenek? Vajon üdvözítheti-e őt egyedül a hit? Ha egy férfi- vagy nőtestvérünknek nincs ruhája, és nincs meg a mindennapi kenyere, valaki pedig ezt mondja nekik közületek: Menjetek el békességgel, melegedjetek meg, és lakjatok jól, de nem adjátok meg nekik, amire a testnek szüksége van, mit használ az? Ugyanígy a hit is, ha cselekedetei nincsenek, halott önmagában. Viszont mondhatja valaki azt is: Neked hited van, nekem meg cselekedeteim vannak. Mutasd meg nekem a hitedet cselekedetek nélkül, én is meg fogom neked mutatni cselekedeteim alapján a hitemet. Te hiszed, hogy egy az Isten. Jól teszed. Az ördögök is hiszik és rettegnek. Akarod-e hát tudni, te ostoba ember, hogy a hit cselekedetek nélkül meddő? Ábrahám, a mi atyánk, nem cselekedetekből igazult-e meg, amikor fiát, Izsákot felajánlotta az oltáron? Látod tehát, hogy hite együttműködött cselekedeteivel, és cselekedeteiből lett teljessé a hite. Így teljesedett be az Írás, amely azt mondja: "Ábrahám hitt az Úrnak, aki ezért igaznak fogadta el őt", és "Isten barátjának neveztetett". Látjátok tehát, hogy cselekedetekből igazul meg az ember, és nem csupán a hit által. S ugyanígy a parázna Ráháb is, nem cselekedetekből igazult-e meg, amikor befogadta a követeket, és más úton bocsátotta el őket? Mert ahogyan a test halott a lélek nélkül, ugyanúgy a hit is halott cselekedetek nélkül.

Jak 2,14-26.

AZ UTCÁRA

Aki a szabadság tökéletes törvényébe tekint bele, és megmarad mellette, úgyhogy nem feledékeny hallgatója, hanem tevékeny megvalósítója: azt boldoggá teszi cselekedete. (Jak 1,25)

Különleges a keresztényekkel együtt imádni Istent: igéjéből táplálkozni, az énekekből és a közös imádságból tanulni, megerősödni, szolgálni másoknak és a Szabadító áldozatáról megemlékezni. Mindezek áldottá teszik az együtt töltött időt.
Azt gondolom, hogy az istentiszteletek végeztével túl gyakran csökken lelkesedésünk, hogy Istenhez hűségesen éljünk. Nem mindig visszük magunkkal és éljük meg a mindennapokban, amit a templomban tanultunk. Ha magunk mögött hagyjuk mindazt, amit ott hallottunk, megfeledkezünk a tanultakat a gyakorlatba átültetni. Gyakorlatba átültetni azt jelenti, hogy úgy bánunk a családunkkal és szomszédjainkkal, ahogyan Krisztus tenné; hogy a tőlünk telhető legjobban végezzük a munkát; hogy fejlődünk szülőkként, tanulókként és állampolgárokként is. Ahogy Jakab megfogalmazza, a hallást cselekvésnek kell követnie.
A keresztényekkel való találkozás és Isten szeretetének megértése számunkra eszköz, melyek segítenek, hogy hűségesen éljünk. Bárhova megyünk istentisztelet után, Krisztus szeretete által megoszthatjuk másokkal az egységet és a békét.

Imádság: Istenünk, add, hogy ne vegyük természetesnek a Krisztusban kapott élet áldását, hanem osszuk meg azt a körülöttünk lévőkkel is! Jézus nevében kérünk. Ámen.

Az istentisztelet és közösség mellett Isten a szolgálatunkat is kéri.w
Andy Baker (Tennessee, USA)

IMÁDKOZZUNK A GYÜLEKEZETI KÖZÖSSÉG NÉLKÜL ÉLŐKÉRT!

Hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges!

2017 Március
Ke Sze Cs Szo Va
27 28 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2

Tárhelyszolgáltatónk

Napi áhítat feliratkozás

Bejelentkezés

Legújabb kommentek