Mert a mi pillanatnyi könnyű szenvedésünk minden mértéket meghaladó nagy, örök dicsőséget szerez nekünk, mivel nem a láthatókra nézünk, hanem a láthatatlanokra, mert a láthatók ideig valók, a láthatatlanok pedig örökkévalók.
2Kor 4,17-18.
ALAGUTAK
Ne félj, mert én veled vagyok, ne csüggedj, mert én vagyok Istened! Megerősítlek, meg is segítlek... (Ézs 41,10)
Pár éve családunkkal hazafelé tartottunk a Mumbai-Pune autópályán. Én vezettem, élveztük az előttünk nyújtózkodó hegyek és völgyek látványát, amikor hirtelen egy alagútba kerültünk.
Szűk helyen mindig ideges leszek és szédülni kezdek, olyan érzés, mintha elnyelne a sötétség. Szóval félelem fogott el abban a pillanatban, amikor rájöttem, hogy egy alagútban vezetek. Olyan ideges lettem, hogy alig tudtam levegőt venni. Meg akartam állítani az autót, és átadni a férjemnek a volánt, de túl veszélyesnek tűnt megállni egy alagútban.
Látva aggodalmamat, a férjem és a gyermekeim nagyon gyorsan a távolban egy apró fénysugárra irányították a figyelmemet, ami azt jelentette, hogy az alagút hamarosan véget ér. Megpróbáltam erre a fényre koncentrálni, és máris jobban éreztem magam. Mielőtt észrevettem volna, máris kint voltunk az alagútból, és úgy éreztem, hogy újra szabadon lélegezhetek.
Néha életünk során is kerülhetünk ilyen sötét alagúthelyzetbe, mely megrémít és kimerít bennünket. De ha erősek maradunk a hitben, Isten kivezet bennünket a nehézségekből és bajokból úgy, hogy egy apró fénysugárra irányítja figyelmünket. Végül pedig, ezek az élmények mind érzelmileg, mind lelkileg megerősítenek bennünket.
Imádság: Drága Istenünk, segíts emlékeznünk arra, hogy erőnk egyedül tebenned nyugszik! Ámen.
Isten ma is velem van küzdelmeimben.
Sahana Mathias (Karnataka, India)
