Mivel tehát megigazultunk hit által, békességünk van Istennel a mi Urunk Jézus Krisztus által. Őáltala kaptuk hitben a szabad utat ahhoz a kegyelemhez, amelyben vagyunk, és dicsekszünk azzal a reménységgel is, hogy részesülünk az Isten dicsőségében. De nem csak ezzel dicsekszünk, hanem a megpróbáltatásokkal is, mivel tudjuk, hogy a megpróbáltatás munkálja ki az állhatatosságot, az állhatatosság a kipróbáltságot, a kipróbáltság a reménységet; a reménység pedig nem szégyenít meg, mert szívünkbe áradt az Isten szeretete a nekünk adatott Szentlélek által.
Róm 5,1-5.
TÉRDEIMEN ERŐSEBB VAGYOK
Napjában háromszor térden állva imádkozott, és magasztalta Istenét, ahogyan azelőtt is szokta. (Dán 6,11)
Miután mind az öten, gyerekek és minden cókmókunk felkerült a szekérre, édesapám felsegítette édesanyámat a vízi bivaly (carabao) hátára, és elvezetett bennünket a kijelölt gyülekezeti helyére, mely - a folyón átkelve - körülbelül öt kilométerre volt. Nagyon esett az eső, az ösvény sáros volt, néhány helyen térdig bele lehetett süppedni. Apám ösztökélte a bivalyt, hogy gyorsabban haladjon, mert át kellett érnünk a folyón, amíg lehetett. Feljutni a folyóparton, a csúszós ösvényen nagyon nehéz volt. Hirtelen kisebbik öcsém felkiáltott: "Apa, nézd! A bivaly letérdelt. Már nem tud minket húzni!" Apám hátranézett, ránk pillantott, ahogy ültünk a kocsin, és ezt mondta: "Ne aggódj, fiam, a bivaly akkor a legerősebb, amikor térdel."
Figyeltem a bivalyt, ahogy küzd a csúszós úton lépésről lépésre. Megállt, letérdelt, megfeszült, lassan felkelt és húzott, mindaddig folytatva ezt, amíg felértünk a part tetejére. A bivaly ereje a térdelésből származott, ahogyan apám mondta. Minden egyes alkalommal, amikor letérdelt, feljebb és egyre gyorsabban húzta a kocsit.
Ez sok évvel ezelőtt történt. Gyakran gondolok a bivalyra, amikor életemben nehéz időszakok következnek. Magam is megtapasztaltam, hogy rendkívüli erőt nyerek, mikor imádságra térdre ereszkedek.
Imádság: Urunk, segíts erőt nyernünk az imádkozásból! Ámen.
Akkor vagyunk a legerősebbek, ha letérdelünk és imádkozunk.
Phebe Gamata Crismo (Bulacan, Fülöp-szigetek)
