Szeretteim, szeressük egymást; mert a szeretet Istentől van, és aki szeret, az Istentől született, és ismeri Istent; aki pedig nem szeret, az nem ismerte meg az Istent; mert Isten szeretet. Abban nyilvánul meg Isten hozzánk való szeretete, hogy egyszülött Fiát küldte el Isten a világba, hogy éljünk őáltala. Ez a szeretet, és nem az, ahogy mi szeretjük Istent, hanem az, hogy ő szeretett minket, és elküldte a Fiát engesztelő áldozatul bűneinkért. Szeretteim, ha így szeretett minket Isten, akkor mi is tartozunk azzal, hogy szeressük egymást. Istent soha senki sem látta: ha szeretjük egymást, Isten lakik bennünk, és az ő szeretete lett teljessé bennünk. Abból tudjuk, hogy benne maradunk, és ő mibennünk, hogy a maga Lelkéből adott nekünk. És mi láttuk, és mi teszünk bizonyságot arról, hogy az Atya elküldte a Fiát a világ üdvözítőjéül. Ha valaki vallja, hogy Jézus Isten Fia, abban Isten marad, ő pedig Istenben; és mi ismerjük és hisszük azt a szeretetet, amellyel Isten szeret minket. Isten szeretet, és aki a szeretetben marad, az Istenben marad, és Isten is őbenne. Abban lett teljessé a szeretet közöttünk, hogy bizalommal tekinthetünk az ítélet napja felé, mert ahogyan ő van, úgy vagyunk mi is ebben a világban. A szeretetben nincs félelem, sőt a teljes szeretet kiűzi a félelmet; mert a félelem gyötrelemmel jár, aki pedig fél, nem lett tökéletessé a szeretetben.
1Jn 4,7-18.
EGYSZERŰEN CSAK ÚGY
Örök szeretettel szerettelek. (Jer 31,3)
Gyöngytyúkokat nevelek, amelyek nagyon közkedveltek az Egyesült Államok déli farmjain. Csakúgy, mint a csirkék, ők is bogarakkal táplálkoznak, különösen kedvelik a kullancsokat, így az állattartó farmerek szívesen tenyésztik őket. Ha bármikor egy vendég érkezik, vagy bármi szokatlan történik, fülsüketítő zajt csapnak, amellyel kiérdemlik a "házőrző" becenevet.
Ugyanakkor, sajnos, buta élőlények. Olykor véletlenül vízbe fulladnak, kerítésnek repülnek és kitörik a nyakukat. Képesek órákon keresztül fejjel lefelé lógni, ha az egyik lábuk beakad a dróthálóba. Sokszor átrepülnek a sertések számára készített kerítés felett, majd fel-alá rohangálnak a kapunál, mintha elfelejtették volna, hogyan kell visszarepülni.
Az egyik nap a gyöngytyúkokat etettem, rájuk néztem és arra gondoltam: Miért szeretem ezeket a szárnyasokat? Nem is tudom, csak úgy. Aztán hirtelen felsejlett előttem, hogy talán Isten is hasonlóan érezhet irántunk: Miért szeretem ezeket az embereket? Egyszerűen csak úgy. Annyira hálás vagyok azért, hogy Isten szeret minket, a feledékenységünk, rossz döntéseink és hibáink ellenére. Nem számít, hogy mit teszünk, Isten szeret minket!
Imádság: Drága Istenünk, köszönjük, hogy feltétel nélkül szeretsz minket. Segíts, hogy másokat mi is hasonlóképp szeressünk! Ámen.
Hogyan oszthatom meg másokkal Isten feltétel nélküli szeretetét?
Rebecca Martino (Tennessee, Egyesült Államok)
