És láttam új eget és új földet, mert az első ég és az első föld elmúlt, és a tenger sincs többé. És a szent várost, az új Jeruzsálemet is láttam, amint alászáll a mennyből az Istentől, felkészítve, mint egy menyasszony, aki férje számára van felékesítve. Hallottam, hogy egy hatalmas hang szól a trónus felől: "Íme, az Isten sátora az emberekkel van, és ő velük fog lakni, ők pedig népei lesznek, és maga az Isten lesz velük; és letöröl minden könnyet a szemükről, és halál sem lesz többé, sem gyász, sem jajkiáltás, sem fájdalom nem lesz többé, mert az elsők elmúltak." A trónuson ülő ezt mondta: "Íme, újjáteremtek mindent". És így szólt: "Írd meg, mert ezek az igék megbízhatók és igazak!" És ezt mondta nekem: "Megtörtént! Én vagyok az Alfa és az Ómega, a kezdet és a vég. Én adok majd a szomjazónak az élet vizének forrásából ingyen. Aki győz, örökölni fogja mindezt, és Istene leszek annak, az pedig fiam lesz."
Jel 21,1-7.
VIGASZ A GYÁSZBAN
Áldott az Isten, a mi Urunk Jézus Krisztus Atyja, az irgalom Atyja és minden vigasztalás Istene, aki megvigasztal minket minden nyomorúságunkban, hogy mi is megvigasztalhassunk másokat minden nyomorúságban. (2Kor 1,3-4)
A sokkoló hírt hallva döbbenten ültünk családommal a tv előtt: egy magyar iskola diákjai és tanárai Franciaországból hazafele jövet balesetet szenvedtek Olaszországban. Az autóbusz tisztázatlan okok miatt a korlátnak ütközött, majd kigyulladt. 16 személy halálos balesetet szenvedett, és 26 sebesült is volt.
Felfoghatatlan! Fájdalmasan futott át rajtam, miközben torkomat szorongatta a sírás: Ennyi az élet? Egy pillanat és a boldog, hazafelé igyekvő csapatból egy kiégett, füstölgő romhalmaz maradt, néhány túlélővel, sebesülttel? Istenem! Mit érezhetnek a szülők, testvérek, hozzátartozók, akik abban a reményben köszöntek el tőlük, hogy néhány nap múlva találkozni fognak! Emberi számítás szerint még előttük állt az egész élet! Olyan értelmetlennek éreztem a halálukat! Csak imádkozni tudtam a túlélőkért és a hozzátartozókért, hogy Isten gyógyítsa meg a sérülteket és vigasztalja meg a gyászolókat.
Ilyen helyzetben egyedül ő képes igazán vigasztalni. Megnyugtató az a tudat, hogy Isten egy olyan helyet készített nekünk, ahol nem lesz többé halál, gyász, szenvedés, fájdalom (Jel 21,4).
Imádság: Úr Jézus, köszönjük, hogy eljön majd a nap, amikor minden fájdalom, szenvedés, gyász megszűnik! Kérünk, vigasztald meg a szenvedőket, gyászolókat! Ámen.
Csak Isten tud megvigasztalni minden gyászolót!
Ujvárosi Magdolna Mária (Békéscsaba, Magyarország)
