Ezután elment egy Nain nevű városba, és vele mentek tanítványai nagy sokasággal együtt. Amikor közeledett a város kapujához, íme, halottat hoztak kifelé, egy özvegyasszony egyetlen fiát, és a városból nagy sokaság követte. Amikor az Úr meglátta az asszonyt, megszánta, és így szólt hozzá: "Ne sírj!" Azután odalépett, és megérintette a koporsót. Akik vitték, megálltak, ő pedig így szólt: "Ifjú, neked mondom, kelj fel!" Erre felült a halott, és elkezdett beszélni; Jézus pedig átadta az anyjának.
Lk 7,11-15.
KÖZELI ÉS SZEMÉLYES
Amikor az Úr meglátta az asszonyt, megszánta, és így szólt hozzá: "Ne sírj!". (Lk 7,13)
"Az anyai szeretet" volt a címe egy naptárfotónak, mely egy ugandai asszonyt ábrázolt egy kórházi ágyon ülve, beteg kicsijét vigasztalva. A gyöngédség, amivel gyermeke kis kezét lágyan tartotta, nagyon szívszorító volt.
Mostanában olvastam egy újságcikket egy dél-amerikai ország siketek iskolája igazgatójáról. Hét esztendő óta most először tudtak úgy elkezdeni egy tanévet, hogy egy hónapra elegendő élelem volt az éléskamrájukban. Képzeljük el azt a küzdelmet, amit hónapról hónapra meg kellett vívnia, hogy a rábízottak számára biztosítani tudja a legszükségesebbeket.
A személyes történetek mindig nagy hatással vannak ránk, mert valódi emberekkel érezhetünk együtt. Ezekre a problémákra gyakran, mint statisztikai adatokra tekintünk, melyek ránk nehezednek, de személytelenségük miatt nem érintenek meg bennünket. Jézus nem a statisztikákra koncentrált, hanem egyénenként gondoskodott az emberekről, ahogyan ezt a gyászoló özvegyasszony esetében is látjuk.
Krisztus továbbra is aktív együttérzésre hív az éhezők, a szenvedők és az elhagyatottak felé. Arra biztat, hogy koncentráljunk egy gyermekre, családra, magányos emberre, akinek szeretetre és segítségre van szüksége éppen ma, éppen most.
Imádság: Urunk, nyisd tágra szívünket, hogy megmutathassuk együttérzésedet a szenvedőknek. Ámen.
Adományom, imáim és szeretetem Jézus szeretetét tükrözze!
Hazel V. Thompson (Somerset, Anglia)
