Mivel tehát megigazultunk hit által, békességünk van Istennel a mi Urunk Jézus Krisztus által. Őáltala kaptuk hitben a szabad utat ahhoz a kegyelemhez, amelyben vagyunk, és dicsekszünk azzal a reménységgel is, hogy részesülünk az Isten dicsőségében. De nem csak ezzel dicsekszünk, hanem a megpróbáltatásokkal is, mivel tudjuk, hogy a megpróbáltatás munkálja ki az állhatatosságot, az állhatatosság a kipróbáltságot, a kipróbáltság a reménységet; a reménység pedig nem szégyenít meg, mert szívünkbe áradt az Isten szeretete a nekünk adatott Szentlélek által. Mert amikor még erőtlenek voltunk, a rendelt időben halt meg Krisztus értünk, istentelenekért. Hiszen még az igazért is aligha halna meg valaki, bár a jóért talán még vállalja valaki a halált. Isten azonban abban mutatta meg rajtunk a szeretetét, hogy Krisztus már akkor meghalt értünk, amikor bűnösök voltunk. Ha tehát már most megigazított minket az ő vére által, még inkább meg fog menteni minket a haragtól. Mert ha akkor, mikor ellenségei voltunk, megbékéltetett minket az Isten önmagával Fia halála által, akkor miután megbékéltettünk, még inkább üdvözíteni fog élete által. Sőt ezenkívül még dicsekszünk is az Istennel a mi Urunk Jézus Krisztus által, aki által részesültünk a megbékélés ajándékában.
Róm 5,1-11.
EL NEM MÚLÓ SZERETET
A szeretet soha el nem múlik. De legyen bár prófétálás: el fog töröltetni; legyen nyelveken szólás: meg fog szűnni; legyen ismeret: el fog töröltetni. (1Kor 13,8)
Múlt nyáron a helyi óvodában dolgoztam nyári táboros asszisztensként. A hét három napján egy 2-3 évesekből álló csoport Miss Lily-je voltam. Ujjrajzokat készítettünk, vízfestékkel hernyókat festettünk, és "hiszem, ha látom"-ot játszottunk a játszótéren. Szerettem a munkámat, de a legnehezebb része mindig a reggeli búcsúzkodás volt. Minden nap, függetlenül attól, hogy az előző nap mennyire izgalmas volt, sok gyerek nem akarta otthagyni a szüleit. Emlékeztettem a kétségbeesett ovisokat, hogy a szüleik visszajönnek értük. Mikor elérkezett a dél, ahogy megígértem a gyerekeknek, a szüleik hiánytalanul megérkeztek, és örömmel üdvözölték gyerekeiket.
Amikor úgy érezzük, hogy Isten messze van, akkor az ovisokhoz hasonlóan kétségbeeshetünk. De ahogyan a szülők, Isten is mindig ott lesz, hogy felvegyen bennünket. A mai olvasmányunkban Pál a szeretet jellemvonásairól ír a korinthusi gyülekezetnek, emlékeztetve őket, hogy a "szeretet soha el nem múlik". Amikor reményvesztettek vagyunk, bízhatunk abban, hogy Isten mindig velünk van. Isten szeretete felemel bennünket és erőssé tesz.
Imádság: Urunk, emlékeztess bennünket, hogy szereteted mindig velünk van, akkor is, amikor az élet nehéz. Ámen.
Bármi történik is, Isten szeretete sohasem múlik el.
Lily Hiser (Észak-Karolina, USA)
