Amikor egyszer a sokaság Jézushoz tódult, és hallgatta az Isten igéjét, ő a Genezáret-tó partján állt. Meglátott két hajót, amely a part mentén vesztegelt; a halászok éppen kiszálltak belőlük, és hálóikat mosták. Ekkor beszállt az egyik hajóba, amelyik Simoné volt, és megkérte, hogy vigye őt egy kissé beljebb a parttól, azután leült, és a hajóból tanította a sokaságot. Miután abbahagyta a beszédet, ezt mondta Simonnak: "Evezz a mélyre, és vessétek ki hálóitokat fogásra!" Simon így felelt: "Mester, egész éjszaka fáradtunk ugyan, és semmit sem fogtunk, de a te szavadra mégis kivetem a hálókat." S amikor ezt megtették, olyan nagy tömeg halat kerítettek be, hogy szakadoztak a hálóik; ezért intettek társaiknak, akik a másik hajóban voltak, hogy jöjjenek és segítsenek nekik. Azok pedig odamentek, és annyira megtöltötték mind a két hajót, hogy majdnem elsüllyedtek. Simon Péter ezt látva leborult Jézus lába elé, és így szólt: "Menj el tőlem, mert bűnös ember vagyok, Uram!" A halfogás miatt ugyanis nagy félelem fogta el őt és azokat, akik vele voltak és segítettek; de ugyanígy Jakabot és Jánost, a Zebedeus fiait is, akik társai voltak Simonnak. Jézus akkor így szólt Simonhoz: "Ne félj, ezen túl emberhalász leszel!" Erre kivonták a hajókat a partra, és mindent otthagyva követték őt.
Lk 5,1-11.
AZ ELSŐ LÉPÉS
Mester, egész éjszaka fáradoztunk ugyan, mégsem fogtunk semmit, de a te szavadra mégis kivetem a hálókat. (Lk 5,5)
Simon Péter sikertelenül halászott az egész éjszaka, amikor Jézus odalépett hozzá, és azt mondta neki, hogy menjen vissza a hajójába, és vesse ki a hálóját a mély vízben. Péter mestersége a halászat volt. Feltehetően fáradt és frusztrált volt, és azt gondolta, hogy idejön valaki, aki nem is halász, és elmondja neki, hogyan halásszon azokon a vizeken, ahol épp az egész éjszakát töltötte anélkül, hogy bármit is fogott volna. Péter figyelmen kívül hagyhatta volna Jézus szavait; mérgesen visszaszólhatott volna; egy tucat érve lehetett volna, hogy nemet mondjon. De ehelyett azt tette, amit Jézus kért tőle.
Péter nemcsak halakkal teli hálóval tért vissza, de megtette az első lépést egy hittel teli élet felé, amelyben elkezdett embereket halászni. Amikor kapunk egy lehetőséget, hogy szolgáljuk az Urat, néha talán azt érezzük, hogy a lehetőség meghaladja a képességeinket. Vagy talán az első reakciónk az, hogy számunkra ennek nincs értelme. De ha hallgatunk Isten vezetésére, és hitben szolgálunk még akkor is, amikor kétségeink vannak, Krisztus követőiként tovább fejlődhetünk!
Imádság: Istenünk, adj szívet, hogy halljuk, és bölcsességet, hogy felismerjük a hívásodat! Ámen.
Milyen új szolgálatra hív Isten?
John D. Bown (Minnesota, USA)
