Azután visszavitt engem a templom bejáratához. Ott víz fakadt a templom küszöbe alól kelet felől, mert a templom keletre néz. A víz a templom déli oldala mellől, az oltártól délre folyt tovább. Azután kivitt engem az északi kapun át, és körülvitt kívül a keletre néző külső kapuhoz. A víz ott folydogált a kapu déli oldalánál. Azután ő kelet felé ment mérőzsinórral a kezében, lemért ezer könyököt, és átvezetett a vízen: a víz bokáig ért. Ismét lemért ezret, és átvezetett a vízen: a víz térdig ért. Újra lemért ezret, és átvezetett: a víz derékig ért. Amikor újabb ezret mért, már nem tudtam átkelni a patakon, mert annyira megnőtt a víz, hogy úszni kellett volna benne: a patakon nem lehetett átgázolni. Akkor ezt mondta nekem: Láttad-e emberfia? Majd visszavezetett engem a patak partján. Visszafelé menve láttam, hogy a patak partján innen is, túl is igen sok fa van. Ezt mondta nekem: Ez a víz a keleti vidék felé tart, a pusztán folyik keresztül, és a tengerbe ömlik, a sóssá vált tengerbe, és meggyógyul tőle a víz. Élni fog benne mindenféle élőlény, ami csak nyüzsög; és ahová csak eljut a patak, igen sok hal lesz. Eljut oda ez a víz, és meggyógyul. Élni fog benne minden, ahová csak eljut a patak. Halászok állnak majd ott és Éngeditől Én-Eglaimig hálók szárítóhelye lesz. Olyan sok hal lesz benne és annyiféle, mint a Nagy-tengerben. De a tócsák és pocsolyák nem gyógyulnak meg: sósak maradnak. A patak partján innen is, túl is mindenféle gyümölcsfa nő majd. Levelük nem hervad el, gyümölcsük nem fogy el: havonként új terem, mert a szentélyből folyik oda a víz. Gyümölcsük eledel, levelük pedig orvosság lesz.
Ez 47,1-12.
ISTEN SZERETETÉNEK FOLYAMA
Élni fog benne mindenféle élőlény, csak úgy nyüzsögnek majd, és ahová csak eljut a patak, igen sok hal lesz. (Ez 47,9)
Egyszer a Mississippi folyó közepén voltam. Nyaraltam Itasca északi részén, Minnesotában, és egy farönkön álltam, amely parttól partig ívelt át néhány lábnyira egy kis patak felett. Aztán folytattuk az utunkat, megálltunk St. Cloudban, ahol a folyó egy széles, sima vízzé válik. Amikor továbbhaladtunk délre, nagyjából az állam közepéig, a Mississippi egy hatalmas, legalább egy mérföld szélességű, sodró folyóvá vált.
A Mississippi hasonlít a mai olvasmányban és igeversben olvasott folyóra. A folyó, amelybe Ezékiel belesétált, amely kifolyt a templomból, kicsiben kezdte, és lett mélyebb és mélyebb, amikor már Ezékiel nem is tudta átlépni. A folyó megöntözte a fákat és táplálta a növényeket, állatokat.
A mód, ahogy megtapasztaljuk Isten szeretetét, hasonlíthat erre a folyóra. Lehet, hogy csak néhány cseppel kezdődik a szívünkben, de addig növekedhet és növekedhet bennünk, ameddig meg nem tudjuk állítani. Ez táplálhatja lelki életünket. Amikor eszembe jut a nyaralás, amikor leereszkedtem a Mississippi folyón, megújult bizonyosságot érzek, hogy Istennek ereje van az életünkben.
Imádság: Urunk! Ne hagyd, hogy elfelejtsük szavad erejét, amellyel táplálsz és megújítasz minden nap. Ámen.
Isten szeretete olyan, mint egy lelkemet tápláló hatalmas folyó.
Ken Claar (Idaho, USA)
