2018. február 26. hétfő

Amikor a tanítványok közelébe értek, nagy sokaságot láttak körülöttük, írástudókat is, akik vitatkoztak velük. Amint meglátták Jézust, az egész sokaság nyomban megdöbbent, és eléje futva köszöntötte őt. Ő pedig megkérdezte tőlük: "Miről vitatkoztok velük?" A sokaságból így felelt neki valaki: "Mester, elhoztam hozzád a fiamat, akiben néma lélek van; és amikor ez megragadja, úgy leteperi őt, hogy tajtékzik, fogát csikorgatja, és megmerevedik. Szóltam tanítványaidnak, hogy űzzék ki, de nem tudták." Jézus így válaszolt nekik: "Ó, hitetlen nemzedék, meddig leszek még veletek? Meddig szenvedlek még titeket? Hozzátok őt elém!" Odavitték hozzá, és amikor meglátta őt a lélek, azonnal megrázta a fiút, úgyhogy az a földre esve fetrengett és tajtékzott. Jézus megkérdezte a fiú apjától: "Mennyi ideje, hogy ő így van?" Mire ő ezt válaszolta: "Gyermekkora óta. Sokszor vetette tűzbe is, meg vízbe is, hogy elpusztítsa, de ha valamit lehet tenned, szánj meg minket, és segíts rajtunk!" Jézus ezt mondta neki: "Ha lehet valamit tennem? - Minden lehetséges annak, aki hisz." Erre azonnal felkiáltott a gyermek apja, és így szólt: "Hiszek, segíts a hitetlenségemen!" Amikor meglátta Jézus, hogy összefut a sokaság, ráparancsolt a tisztátalan lélekre ezt mondva neki: "Te néma és süket lélek, megparancsolom neked: menj ki belőle, és ne menj bele többé!" Erre az felkiáltott, erősen megrázta őt, és kiment belőle. A gyermek olyan lett, mint a halott, úgyhogy sokan azt mondták: vége van. Jézus azonban kezét megragadva magához térítette, és az felkelt. Amikor azután Jézus bement egy házba, tanítványai megkérdezték tőle maguk között: "Mi miért nem tudtuk kiűzni?" Ő pedig ezt mondta nekik: "Ez a fajta semmivel sem űzhető ki, csak imádsággal."

Mk 9,14-29.

HIT ÉS KÉTSÉG

A fiú apja azonnal felkiáltott: Hiszek! Segíts a hitetlenségemen! (Mk 9,24)

A lányom több mint két éve beteg. Számos orvossal és szakemberrel beszéltünk már, de kevés választ kaptunk; időről időre azt mondták, nem tudnak segíteni rajta. Ebben a helyzetben könnyen együtt tudok érezni a Mk 9-ben szereplő apával. Úgy érzi, kimerült és tehetetlen. Bár van hite, mégis megkérdőjelezi, hogy a gyógyulás egyáltalán lehetséges. Hiszek a csodákban; de amikor elborít a csalódás és csüggedés, a kétségeim egyre nőnek, és azon tűnődöm, lehetséges-e a változás.
Hogyan tudok egyszerre hinni és kételkedni? Amikor krónikus betegséggel, gyásszal vagy családi krízissel küzdünk, mindössze azt láthatjuk, ahol éppen tartunk. Bizonyos napokon nehéz elhinni, hogy a dolgok megváltozhatnak. De ahogy az apa a mai olvasmányban, bevallhatjuk kétségeinket, és kérhetjük Istent, hogy segítsen a hitetlenségünkön. Ez erőt ad nekünk a folytatáshoz, és emlékeztet arra, hogy Istennel minden lehetséges, még a gyógyulás és a fájdalom enyhülése is egy évekig tartó betegség után.

Imádság: Drága Istenünk! Köszönjük, hogy bevallhatjuk neked kétségeinket és hitetlenségünket. Segíts a hitetlenségünkön! Jézus nevében imádkozunk. Ámen.

Isten meghallgatja, amikor megvallom a kétségeimet, és erőt ad a folytatáshoz.
Laura Rath (Iowa, USA)

IMÁDKOZZUNK AZ ISMERETLEN BETEGSÉGBEN SZENVEDŐKÉRT!

Hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges!

2024 Április
Ke Sze Cs Szo Va
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Tárhelyszolgáltatónk

Napi áhítat feliratkozás

captcha 

Bejelentkezés

Legújabb kommentek