Teljes szívből kereslek téged, ne engedd, hogy eltérjek parancsolataidtól!
Szívembe zártam beszédedet, hogy ne vétkezzem ellened.
Áldott vagy te, URam! Taníts meg rendelkezéseidre!
Ajkam fölsorolja szád minden döntését.
Minden gazdagságnál nagyobb öröm, ha intelmeid szerint élhetek.
Utasításaidon elmélkedem, és figyelek ösvényeidre.
Gyönyörködöm rendelkezéseidben, igédről nem feledkezem meg.
Zsolt 119,10-16.
ISTEN IGÉJE SEGÍT NEKÜNK
Szívembe zártam beszédedet, hogy ne vétkezzem ellened. (Zsolt 119,11)
Mindig is könnyen keveredtem vitába a barátaimmal vagy a családommal, és találtam magam erősebb szóváltásban, mint kellett volna. Amikor feldühítettem másokat, megbántam, mindig kész voltam bocsánatot kérni, és továbblépni. Egyszerűen nem tudtam elmenni szó nélkül, ha felmerült egy aktuális eseményeket érintő eszmecsere lehetősége.
Ez így ment hosszú éveken át egészen addig a napig, amikor egy apámmal folytatott, lassan veszekedéssé fajuló vita kellős közepén hirtelen elfelejtettem, mit akartam mondani. Az egyetlen dolog, ami eszembe jutott, a mai idézet volt. Pár héttel a vita előtt olvastam a Bibliámban ezt az igét. Abban a pillanatban megváltozott a nézőpontom. Ráébredtem, hogy már annyira elragadtattam magam a vita hevében, hogy csak valami bántó dolgot tudnék mondani, amivel "megnyerhetném" a csatát. Megfékeztem magam, lakatot tettem a számra azon a napon, és letettük a fegyvert.
Később megköszöntem Istennek, hogy a legmegfelelőbb pillanatban eszembe juttatta ezt az igét. Minél többet tanulmányozzuk Isten igéjét, annál inkább tudunk támaszkodni útmutatására, amikor szükségünk van rá.
Imádság: Istenünk, köszönjük, hogy bölcsességet adsz nekünk a Szentírás által, amikor arra a legnagyobb szükségünk van. Ámen.
Mielőtt megszólalok, Isten bölcsességéért fogok imádkozni.
Pamela L. Dorrel (Kentucky, USA)
