Kezdetben volt az Ige, és az Ige Istennél volt, és Isten volt az Ige. Ő kezdetben az Istennél volt. Minden általa lett, és nélküle semmi sem lett, ami létrejött. Benne élet volt, és az élet volt az emberek világossága. A világosság a sötétségben fénylik, de a sötétség nem fogadta be.
Jn 1,1-5.
ÚTIKÖNYV
Lábam előtt mécses a te igéd, ösvényem világossága. (Zsolt 119,105)
Ősszel férjemmel a Hawaiin levő Diamond Head vulkáni kráterhez kirándultunk. Fárasztó túra volt, tele koromsötét csatornákkal, csigalépcsőkkel, meredek kaptatókkal és egy szűk folyosóval, amely egy második világháborús betonbunkeren vezetett át. Olvastam róla az útikönyvben, ezért beszereztem egy zseblámpát, hogy a sötétben is lássunk. Amikor az út nehezebbé vált, rengeteg energiánkba telt, hogy folytassuk. Legszívesebben feladtuk volna. Akkor viszont soha nem tárult volna elénk az a csodálatos látvány, amelyet ott megpillantottunk.
Az életünk eseményei még egy kirándulásnál is jobban képesek megrémiszteni vagy kimeríteni minket. Talán úgy érezzük, mintha hegynek felfelé haladnánk, vagy eltévednénk egy sötét csatornában. A helyzet lehet annyira nyomasztó vagy fojtogató, hogy már nem is vagyunk biztosak abban, hogy valaha is elérjük az előttünk levő dicsőséget.
Amikor a rémisztő körülmények el akarnak rettenteni, visszagondolok a hawaii túrára. Felkészültem rá, mert olvastam róla az útikönyvben. A zsoltáros szerint Isten igéje a mi útikönyvünk, ami fény és világosság utunkon. Kinyitom ezt a könyvet, mert Isten fényére vágyakozom az élet minden lépésénél.
Imádság: Drága Istenünk, köszönjük, hogy te vagy ösvényünk világossága a sötétség óráiban is. Ámen.
A Biblia az én útikönyvem.
Sandy Kirby Quandt (Texas, USA)
