Akkor elvitte Jézust a Lélek a pusztába, hogy megkísértse az ördög. Miután negyven nap és negyven éjjel böjtölt, végül megéhezett. Ekkor odament hozzá a kísértő, és ezt mondta: "Ha Isten Fia vagy, mondd, hogy ezek a kövek változzanak kenyérré." Ő így válaszolt: "Meg van írva: Nem csak kenyérrel él az ember, hanem minden igével, amely Isten szájából származik." Ezután magával vitte őt az ördög a szent városba, a templom párkányára állította, és így szólt hozzá: "Ha Isten Fia vagy, vesd le magadat, mert meg van írva: Angyalainak parancsot ad, és azok tenyerükön hordoznak téged, hogy meg ne üsd lábadat a kőbe." Jézus ezt mondta neki: "Viszont meg van írva: Ne kísértsd az Urat, a te Istenedet!" Majd magával vitte az ördög egy igen magas hegyre, megmutatta neki a világ minden országát és azok dicsőségét, és ezt mondta neki: "Mindezt neked adom, ha leborulva imádsz engem." Ekkor így szólt hozzá Jézus: "Távozz tőlem, Sátán, mert meg van írva: Az Urat, a te Istenedet imádd, és csak neki szolgálj!" Ekkor elhagyta őt az ördög, és íme, angyalok mentek oda, és szolgáltak neki.
Mt 4,1-11.
PUSZTAI TAPASZTALAT
Meg van írva: "Nemcsak kenyérrel él az ember, hanem minden igével, amely Isten szájából származik." (Mt 4,4)
A főiskolai tanulmányaim befejezése után sem munkahelyet, sem lakhatási lehetőséget nem találtam. Nagy bizonytalanságban voltam. Ekkor újraolvastam Máté evangélista beszámolóját Jézus megkísértetéséről, és az életszemléletem megváltozott. Vágytam a biztonságra, és párhuzamot véltem felfedezni az élethelyzetem és Jézus megkísértése között, hogy engedjen a fizikai éhségnek. Az a mód, ahogy Jézus legyőzte a kísértést, irányt mutatott, hogyan álljak ellen a vágynak, hogy saját kezembe vegyem sorsom irányítását.
Ez a bizonytalansággal teli nyár elgondolkoztatott, mit is jelentett Jézusnak az éhség. A kísértésre egyszerűen az volt a válasza: "Nemcsak kenyérrel él az ember". Jézus itt arra utalt, hogy szükségünk van az Isten iránti éhségre. Visszaszerezve ezt az Isten iránti éhséget jobban megértettem, mit jelentett Jézusnak az angyalok szolgálata a pusztai megkísértetése után.
Felismertem, hogy esetemben ezek az angyalok a hívő testvérek közössége, akik támogatást és bátorítást nyújtanak. Ahogy nőtt a lelki éhségem, annál hálásabb lettem irgalmasságukért. Ma már a bizonytalanságok között nem uralkodik el rajtam a pánik. Inkább úgy tekintem ezt, amely közelebb von Istenhez, és keresem a másoknak való szolgálat lehetőségét.
Imádság: Urunk, segíts meghallanunk szenvedő embertársaink kiáltásait, és lehessünk irgalmasságod bizonyságai! Ámen.
A bizonytalan időkben Istenhez és a közösséghez fordulhatok.
Trevor B. Williams (Tennessee, USA)
