Vegyétek azért a szívetekre és lelketekre ezeket az igéket, kössétek jelül a kezetekre, és legyenek fejdíszként a homlokotokon. Tanítsátok meg ezeket a fiaitoknak is, beszélj róluk, ha otthon vagy, és ha úton jársz, ha lefekszel, és ha felkelsz. Írd fel azokat házad ajtófélfáira és kapuidra, hogy hosszú ideig éljetek, és éljenek fiaitok is azon a földön, amelyről megesküdött az ÚR atyáitoknak, hogy nekik adja, amíg csak ég lesz a föld fölött.
5Móz 11,18-21.
A LEGÉRTÉKESEBB ÖRÖKSÉG
Fogadjátok azért a szívetekbe és lelketekbe ezeket az igéket, kössétek azokat jelként a kezetekre, és legyenek fejdíszként a homlokotokon. (5Móz 11,18)
Gyerekkoromban édesapám esténként összehívta a családot, és együtt olvastuk a Bibliát és a Csendes Perceket. Imádkoztunk, édesapám elmagyarázta az olvasmányt, és életre kelt az ige.
Amikor főiskolás lettem, nem tudott már olyan gyakran összegyűlni a család. Éreztem, hogy hiányzik valami, amikor kimaradt a napomból ez a rutin, amire édesapám nevelt. Ezért elhatároztam, hogy megrendelem a Csendes Perceket, amit azóta is minden nap olvasok. Az elmélkedések segítenek, hogy a napot lecsendesült lélekkel indítsam.
Pár órával azelőtt, hogy apa 2013 májusában meghalt, azt mondta, neki most itt kell hagynia minket, de ne felejtsük el, hogy Isten, a mi örökkévaló Atyánk soha nem hagy el. Apa halála óta semmi sem ugyanaz már, de az Istenbe, mint örökkévaló Atyába vetett hitet, amit apa örökségül rám hagyott, azóta is őrzöm a szívemben. Hozzá imádkozom örömben és bánatban, a hétköznapokban, átsírt éjszakákon, és Isten igéjének tanulmányozásából merítek erőt minden reggel.
Hálás vagyok Istennek édesapámért, és azért, amit rám hagyott. Ha majd nekem is lesznek gyerekeim, én is így meg fogom osztani velük Isten szeretetének ajándékát.
Imádság: Mindenható Istenünk, köszönjük a példaképeket, akiktől megtanulhatjuk, hogyan kell téged követni. Ámen.
Én milyen lelki örökséget fogok hátrahagyni?
Juita Kartini (Jakarta, Indonézia)
