Tanítványaihoz pedig így szólt Jézus: "Ezért mondom nektek: ne aggódjatok életetekért, hogy mit egyetek, se testetekért, hogy mivel ruházkodjatok, mert több az élet a tápláléknál, és a test a ruházatnál. Nézzétek meg a hollókat: nem vetnek, nem is aratnak, nincsen kamrájuk, sem csűrük, Isten mégis eltartja őket. Mennyivel értékesebbek vagytok ti a madaraknál! De aggodalmaskodásával ki tudná közületek akár egy arasznyival is meghosszabbítani életét? Ha tehát a legcsekélyebbre sem vagytok képesek, miért aggódtok a többi miatt? Nézzétek a liliomokat, miként növekednek: nem fáradoznak, nem is fonnak, de mondom nektek, hogy Salamon teljes dicsőségében sem öltözött úgy, mint ezek közül bármelyik. Ha pedig a mező füvét, amely ma van, és holnap a kemencébe vetik, az Isten így öltözteti, mennyivel inkább titeket, kicsinyhitűek! Tanítványaihoz pedig így szólt: "Ezért mondom nektek: ne aggódjatok életetekért, hogy mit egyetek, se testetekért, hogy mivel ruházkodjatok, mert több az élet a tápláléknál, és a test a ruházatnál. Nézzétek meg a hollókat: nem vetnek, nem is aratnak, nincsen kamrájuk, sem csűrük, Isten mégis eltartja őket. Mennyivel értékesebbek vagytok ti a madaraknál! De aggodalmaskodásával ki tudná közületek akár egy arasznyival is meghosszabbítani életét? Ha tehát a legcsekélyebbre sem vagytok képesek, miért aggódtok a többi miatt? Nézzétek a liliomokat, miként növekednek: nem fáradoznak, nem is fonnak, de mondom nektek, hogy Salamon teljes dicsőségében sem öltözött úgy, mint ezek közül bármelyik. Ha pedig a mező füvét, amely ma van, és holnap a kemencébe vetik, az Isten így öltözteti, mennyivel inkább titeket, kicsinyhitűek!"
Lk 12,22-28.
A JELEN SZÁMÍT
De aggódásával ki tudná közületek meghosszabbítani életét akár egy perccel is? (Lk 12,25)
Aggódás töltött el. Tudni akartam, mit hoz a jövő, hogy kezemben tarthassam az életemet. De ez lehetetlen volt. Minél többet gondolkodtam a jövőn, annál inkább aggódni kezdtem. Úgy döntöttem, hogy sétálok egyet, és azon gondolkodom, vajon mit tartogat a jelen. A séta közben az út menti fákon ücsörgő madarak csicsergése elterelte a figyelmemet. A madarak boldognak és élénknek tűntek. Néhány olyan alapvető kérdést tettem fel magamnak, amelyeket még előtte sohasem. Hogyan gondoskodnak a madarak a jövőjükről? Mijük van, amit továbbadhatnak gyermekeiknek? Semmi! Ezek a madarak úgy élik a mindennapokat, hogy nem tudják, mit hoz a holnap. A saját életritmusuk szerint élnek. Azt demonstrálják, hogy az élet csupán egy pillanat.
Ezért mondta Krisztus: Ne aggódjatok tehát a holnapért, mert a holnap majd aggódik magáért: elég minden napnak a maga baja (Mt 6,34). Minden pillanatunk értékes, soha vissza nem térő. Ha követjük Krisztus tanítását, nem hagyjuk, hogy gondjaink ellopják az örömünket, hanem kincsként tekintünk a jelen pillanatra és az azt követőkre.
Imádság: Drága Urunk, adj bátorságot, hogy a jelenben éljünk, és aggodalmainkat a te válladra helyezzük! Ámen.
Isten szeretete állandó, soha nem múlik el.
Adedeji Adewunmi (Lagos, Nigéria)
