Hálát adok az Istennek, akinek őseimhez hasonlóan tiszta lelkiismerettel szolgálok, amikor szüntelenül, éjjel és nappal megemlékezem rólad könyörgéseimben, és könnyeidre emlékezve látni kívánlak, hogy öröm töltsön el. Eszembe jutott ugyanis a benned élő képmutatás nélküli hit, amely először nagyanyádban, Lóiszban és anyádban, Eunikében lakott, de meg vagyok győződve arról, hogy benned is megvan. Ezért emlékeztetlek téged, hogy gerjeszd fel az Isten kegyelmi ajándékát, amely kezeim rád tétele által van benned. Mert nem a félelemnek lelkét adta nekünk az Isten, hanem az erő, a szeretet és a józanság lelkét.
2Tim 1,3-7.
NYOMOK
Boldog ember az, aki az Urat féli, sok örömöt talál parancsolataiban. (Zsolt 112,1)
Meleg nyári nap volt. Édesanyám kézen fogott és bátyámmal együtt az ünnepi szobába vezetett. Letérdelve imádkoztunk a kellemesen hűvös szobában. Figyeltük imádságát, hogyan öntötte ki szívét, félelmeit beteg édesapánk miatt, hogyan szőtte hálaadásba a hétköznapi életünk eseményeit és érzéseit. A bátyám, majd én is a magunk gyermeki módján imádkoztunk.
Ebben a szobában gyakran maradt két nagyobb és négy kisebb mélyedés a szőnyegen. Emlékszem arra a megnyugvásra, békességre, jó érzésre, amit ez a csendesség munkált bennünk. Édesanyám elénk élt mély hite, példája bennem olyan nyomott hagyott, amely a cselekvő, gondoskodó, utat megmutató Úr Jézus Krisztushoz vonzott.
A Bibliában Pál apostol emlékezteti Timótheust az édesanyja, nagymamája képmutatás nélküli hitére. Milyen jó, ha engedjük Isten Lelkének, hogy munkálja bennünk is a jót, a teljes ráfigyelést, a kérdéseink, félelmeink és hálánk szavakba öntését!
Imádság: Hálát adunk Istenünk, hogy imameghallgató Úr vagy. Hálát adunk, hogy a szívünk minden gondolatát, vágyát, félelmeit és örömeit elmondhatjuk neked. Ámen.
Milyen nyomokat hagyok magam után?
Kerekrétiné Szili Anna (Budapest, Magyarország)
