2018. október 24. szerda

Jézus szavai: "Ne nyugtalankodjék a ti szívetek: higgyetek Istenben, és higgyetek énbennem. Az én Atyám házában sok hajlék van; ha nem így volna, vajon mondtam volna-e nektek, hogy elmegyek helyet készíteni a számotokra? És ha majd elmentem, és helyet készítettem nektek, ismét eljövök, és magam mellé veszlek titeket, hogy ahol én vagyok, ott legyetek ti is. Ahova pedig én megyek, oda tudjátok az utat." Tamás erre így szólt hozzá: "Uram, nem tudjuk, hova mégy: honnan tudnánk akkor az utat?" Jézus így válaszolt: "Én vagyok az út, az igazság és az élet; senki sem mehet az Atyához, csakis énáltalam. Ha ismernétek engem, ismernétek az én Atyámat is: mostantól fogva ismeritek őt, és látjátok őt." Fülöp így szólt hozzá: "Uram, mutasd meg nekünk az Atyát, és az elég nekünk!" Jézus erre ezt mondta: "Annyi ideje veletek vagyok, és nem ismertél meg engem, Fülöp? Aki engem lát, látja az Atyát. Hogyan mondhatod te: Mutasd meg nekünk az Atyát? Talán nem hiszed, hogy én az Atyában vagyok, és az Atya énbennem van? Azokat a beszédeket, amelyeket én mondok nektek, nem önmagamtól mondom; az Atya pedig bennem lakozva viszi végbe az ő cselekedeteit. Higgyetek nekem, hogy én az Atyában vagyok, és az Atya énbennem van; ha pedig másért nem, magukért a cselekedetekért higgyetek."
"Bizony, bizony, mondom néktek: aki hisz énbennem, azokat a cselekedeteket, amelyeket én teszek, szintén megteszi, sőt ezeknél nagyobbakat is tesz. Mert én az Atyához megyek, és amit csak kértek majd az én nevemben, megteszem, hogy dicsőíttessék az Atya a Fiúban; ha valamit kértek tőlem az én nevemben, megteszem."

Jn 14,1-14.

AZ ÚT

Én vagyok az út, az igazság és az élet. (Jn 14,6)

Csupán hetekkel azután, hogy dolgozni érkeztünk Angliába, feleségemmel elindultunk, hogy keresztülhajtsunk Londonon. Nagy próbatétel volt a jó úton maradni. Egyszer csak egy hatalmas körforgalomban találtuk magunkat, amelyből számtalan sáv indult kifelé. A jelzések összezavartak minket, és nem ismertük fel azt az utat, ami a célunkhoz vezet. A sávváltás veszélyesnek tűnt. Elhatároztuk, hogy maradunk a sávunkban, és megteszünk egy teljes kört. Másodszorra a jelzések értelmet nyertek, és felismertük a kijáratunkat, ahogy a sávváltás módját is. Hamarosan már biztonságban folytattuk utunkat.
Gyakran szomorúság, kudarc vagy a körülmények gyökeres megváltozása bizonytalanságba sodornak és összezavarnak. Döntésképtelenségben, máskor pedig a hit válságában rójuk a köröket. Feltesszük a kérdést: "Melyik út vezet tovább és felfelé?" Az első döntő lépés hinni abban, hogy van egy út, ami hitben és imádságban meglátható.
A keresztények tudják, hogy Krisztus az út. Amikor rátekintünk, és azt látjuk, hogy ő a haragra szeretettel válaszolt, elfogadta azokat, akik őt elutasították, hűséget, erőt és szelídséget mutatott, és a mennyei Atyában való hit által élt, akkor, mint utat követhetjük őt valamennyien.

Imádság: Drága Úr Jézus, segíts, hogy minden napon a te utadat keressük! Ámen.

Jézus biztosít minket, hogy van továbbvivő út.
Everard Blackman (Queensland, Ausztrália)

IMÁDKOZZUNK AZ ISMERETLEN VÁROSBAN UTAZÓKÉRT!

Hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges!

2018 Szeptember
Ke Sze Cs Szo Va
27 28 29 30 31 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30

Tárhelyszolgáltatónk

Napi áhítat feliratkozás

Bejelentkezés

Legújabb kommentek