"Vigyázzatok tehát, mert sem a napot, sem az órát nem tudjátok!"
"Mert úgy van ez, mint amikor egy idegenbe készülő ember hívatta szolgáit, és átadta nekik vagyonát. Az egyiknek adott öt talentumot, a másiknak kettőt, a harmadiknak pedig egyet, kinek-kinek képessége szerint, és elment idegenbe."
Mt 25,13-15.
A MENEDÉK REMÉNYE
Mert éheztem, és ennem adtatok, szomjaztam, és innom adtatok, jövevény voltam, és befogadtatok. (Mt 25,35)
Sok menekült van ma a világban. Egyesek polgárháború vagy erőszak elől menekülnek. Mások házait természeti katasztrófa pusztította el, vagy a közösségük infrastruktúrája és ipara ment tönkre. A menekültek száma sokunkat elszomorít, különösen azért, mert nem mindig fogadják őket tárt karokkal.
A Bibliában olvasunk egy különleges menekült családról, Máriáról, Józsefről és a kis Jézusról. Ha nem szöknek el hazájukból menedéket keresni, a kisdedet megölték volna Heródes király parancsára. Sok mai menekültre is a biztos halál vár, ha a saját országában marad. Még ha el is indulnak, a veszély útközben sem múlik el.
Mária és József vissza tudott térni hazájába Heródes halála után, amikor a veszély elmúlt. A mai menekültek közül sokan ugyanebben reménykednek: arról álmodoznak, mikor térhetnek egyszer újra haza.
A menekültekkel együtt mi is, akiket nem költöztettek el, reménykedhetünk és imádkozhatunk a békéért, amely lehetővé teszi számukra, hogy visszatérjenek hazájukba. Míg imádkozunk, szem előtt tarthatjuk Krisztus hívását is, hogy a jövevényeket befogadjuk. Keresztényként az a küldetésünk, hogy mindent megtegyünk a körünkben megjelenő menekültekért.
Imádság: Istenünk, segíts Jézus tanításait megtartanunk azzal, hogy másokkal törődünk. Ámen.
Nyitottak-e karjaim Isten menedéket kereső népe számára?
Bill Findlay (Skócia, Egyesült Királyság)
