Mindennek megszabott ideje van, megvan az ideje minden dolognak az ég alatt.
Megvan az ideje a születésnek, és megvan az ideje a meghalásnak. Megvan az ideje az ültetésnek, és megvan az ideje az ültetvény kitépésének.
Megvan az ideje az ölésnek, és megvan az ideje a gyógyításnak. Megvan az ideje a rombolásnak, és megvan az ideje az építésnek.
Megvan az ideje a sírásnak, és megvan az ideje a nevetésnek. Megvan az ideje a gyásznak, és megvan az ideje a táncnak.
Megvan az ideje a kövek szétszórásának, és megvan az ideje a kövek összerakásának. Megvan az ideje az ölelésnek, és megvan az ideje az öleléstől való tartózkodásnak.
Megvan az ideje a megkeresésnek, és megvan az ideje az elvesztésnek. Megvan az ideje a megőrzésnek, és megvan az ideje az eldobásnak.
Megvan az ideje az eltépésnek, és megvan az ideje a megvarrásnak. Megvan az ideje a hallgatásnak, és megvan az ideje a beszédnek.
Megvan az ideje a szeretetnek, és megvan az ideje a gyűlöletnek. Megvan az ideje a háborúnak, és megvan az ideje a békének.
Mi haszna van a munkásnak abból, amiért fáradozik? Láttam azokat a bajokat, amelyeket Isten azért adott az embereknek, hogy bajlódjanak velük. Szépen megalkotott mindent a maga idejében, az örökkévalóságot is az emberi értelem elé tárta, de az ember mégsem tudja felfogni Isten alkotásait elejétől végig, amelyeket megalkotott.
Préd 3,1-11.
EGYSZERRE CSAK EGY NAP
Mindennek megszabott ideje van, megvan az ideje minden dolognak az ég alatt. (Préd 3,1)
Amikor először meghallottam a diagnózist, hogy rákos vagyok, a gyomrom görcsbe rándult a félelemtől. Milyen műtétek várnak majd rám? Mikor kezdik a sugárkezelést? Ha lesz, akkor mennyi kemoterápiát kapok? A bizonytalan lehetőségek között kutakodtam, és ez sok órát vett el az életemből a számos ismeretlen tényező miatt. Egyik reggel teljesen magamba roskadva így kiáltottam Istenhez: "Nem tudom mindezt végigcsinálni!"
A fenti igeszakaszt elolvasva rájöttem, hogy nem kell mindent egyszerre megtennem. A mindig jelenlévő tanácsadónk, a Szentlélek, megérintett, és meghallottam a hangját: "Egyszerre csak egy feladatot kell végrehajtanod." Ezután szívem megkönnyebbült, és mosolyra derült az arcom.
Az orvosokkal megbeszélve tervet készítettünk napi bontásban a vizsgálatokról és a műtétekről. Hétről hétre mindig kipipáltam az időpontokat és kezeléseket a listámon. Végül egy pár hónap múlva lassan kezdtem felépülni.
Életemnek ezen szakasza nagy kihívást jelentett számomra, mégis úgy éreztem, hogy Isten minden egyes pillanatban velem van. Nem tudom, hogy a jövő milyen örömöket vagy nehézségeket tartogat, de békesség van a szívemben. Bízom benne, hogy Felséges Urunk mindennek elrendelte az idejét.
Imádság: Mennyei Atyánk, segíts benned megpihennünk, tudva, hogy te mindig velünk vagy. Ámen.
Bízhatom Istenben: ő lépésenként átsegít a kihívásokon.
Debbie Jones Warren (Kalifornia, USA)
