Bízzál az ÚRban teljes szívből, és ne a magad eszére támaszkodj!
Minden utadon gondolj rá, és ő egyengetni fogja ösvényeidet.
Péld 3,5-6.
EGY MÁSODIK ESÉLY
Bölccsé teszlek, és megtanítalak, melyik úton kell járnod. Tanácsot adok, rajtad lesz a szemem. (Zsolt 32,8)
A barátommal, Johnnal teniszeztem, mikor egyszer csak összeestem. Megállt a szívem. John segítségért rohant, és pár perc múlva érkezett is egy nő, aki elkezdte az újraélesztésemet. Mire a mentő odaért, sikerült visszaállítania a szívműködésemet. A kórházba menet újra leállt a szívem, de a mentősök másodszor is újraindították. Az orvosok megállapították, hogy meg kell műteni, és egy többórás beavatkozás során pacemakert ültettek be, hogy az szabályozza a szívverésemet. Pár nap múlva hazamehettem, és végül teljesen felépültem.
A halál közeli élmény óta gyakran feltettem magamnak a kérdést, vajon Isten miért tartott mégis életben. Lehet, hogy soha sem tudom meg a választ, de azt megértettem, hogy Isten útjai gyakran kifürkészhetetlenek.
Ha váratlan dolog történik, betegség, nehézség jön, melyeket nem tudunk befolyásolni, támaszkodhatunk a hitünkre, és emlékeztethetjük magunkat, hogy Isten mindig velünk van, hogy vezessen és vigasztaljon minket. A próbákon keresztül növekedhetünk a hitben, és közelebb kerülhetünk Istenhez.
Imádság: Köszönjük, Istenünk, hogy szeretsz minket. Segíts ne a magunk eszére támaszkodni, hanem bízni benned, hogy azon az úton vezetsz, amelyen járnunk kell. Ámen.
Minden nap imádságban kutatni fogom, hogy mi Isten terve az életemmel.
Joseph Carpenter (Tennessee, USA)
