Hiszen magatok tudjátok, testvéreim, hogy nem hiába jártunk nálatok. Sőt amint tudjátok, miután előbb szenvedés és bántalmazás ért minket Filippiben, a mi Istenünktől bátorságot kaptunk arra, hogy nyíltan hirdessük nektek az Isten evangéliumát sok tusakodás közben. Mert a mi igehirdetésünk nem tévelygésből ered, nem is tisztátalan szándékból, nem is álnokságból. Hanem mivel az Isten ítélt minket alkalmasnak arra, hogy ránk bízza az evangéliumot, úgy hirdetjük azt, mint akik nem az embereknek akarnak tetszeni, hanem a szívünket vizsgáló Istennek. Hiszen, mint tudjátok, soha sem léptünk fel hízelgő beszéddel, sem leplezett kapzsisággal, Isten a tanúnk: nem is vártunk emberektől dicsőséget, sem tőletek, sem másoktól. Mint Krisztus apostolai élhettünk volna tekintélyünkkel, mégis olyan szelíden léptünk fel közöttetek, mint ahogyan az anya dajkálja gyermekeit. Mivel így vonzódtunk hozzátok, készek voltunk odaadni nektek nemcsak az Isten evangéliumát, hanem a saját lelkünket is, mert annyira megszerettünk titeket. Hiszen emlékeztek, testvéreink, a mi fáradozásunkra és vesződségünkre: éjjel és nappal dolgoztunk, hogy senkit meg ne terheljünk nálatok, és úgy hirdettük nektek az Isten evangéliumát. Ti vagytok a tanúim és az Isten: milyen szentek, igazak és feddhetetlenek voltunk közöttetek, akik hisztek. Aminthogy azt is tudjátok, hogy mint gyermekeit az apa, mindenkit egyenként intettünk és buzdítottunk, és kérve kértünk titeket: éljetek az Istenhez méltó módon, aki az ő országába és dicsőségébe hív titeket.
1Thessz 2,1-12.
MUTASD MEG, ÉS MONDD EL!
Mivel így vonzódtunk hozzátok, készek voltunk odaadni nektek nemcsak Isten evangéliumát, hanem a saját lelkünket is, mert annyira megszerettünk titeket. (1Thessz 2,8)
Szeretem meghívni a barátaimat imaközösségbe, de gyakran visszautasítják a meghívásomat. Egyik barátom a minap ezt mondta: "Mielőtt meghívnád az embereket, mutasd meg nekik a Krisztus által megváltozott életedet."
Pál, és szolgatársai az Úrban, Szilász és Timóteus rájöttek, hogy az emberek nem hinnének az evangélium üzenetében, ha saját életük nem mutatná meg Krisztus szeretetét.
A fenti ige eszembe juttatja a mondást: "A tettek hangosabbak a szavaknál". Fontos Isten igéjét tanítani és prédikálni, de tettekkel is bemutathatjuk Krisztust az életünkben. Az első hívők nemcsak azért döntöttek Jézus követése mellett, mert prédikációkon keresztül hallották az evangéliumot, hanem a kedvesség miatt is, amit az apostoloktól kaptak (ApCsel 2,42-47).
Egyikünk sem tökéletes. Mégis, megpróbálhatunk Jézushoz hasonlóan élni. Lehet, hogy az életünk nem változik meg azonnal, de ha napról-napra követjük Krisztust, Isten fokozatosan újjáteremt minket, és egyre több ember számára válhatunk áldássá. Ha tetteink összhangban vannak szavainkkal, hatékonyabban hívhatunk másokat a Krisztussal való közösségbe.
Imádság: Istenünk, hisszük, hogy a te erőd és szereteted segítségével egyre jobban hasonlíthatunk Jézusra. Segíts minket, hogy só és fény lehessünk a világ számára! Ámen.
Hogyan látják meg bennem Krisztust?
Linawati Santoso (Kelet-Jáva, Indonézia)
