Jézus szavai: "Ne aggódjatok tehát, és ne mondjátok: Mit együnk? - vagy: Mit igyunk? - vagy: Mit öltsünk magunkra? Mindezt a pogányok kérdezgetik; a ti mennyei Atyátok pedig tudja, hogy szükségetek van minderre. De keressétek először az ő országát és igazságát, és ezek is mind ráadásul megadatnak nektek. Ne aggódjatok tehát a holnapért, mert a holnap majd aggódik magáért: elég minden napnak a maga baja."
Mt 6,31-34.
ISTEN GONDVISELŐ!
Mert tudja a ti Atyátok, mire van szükségetek... (Mt 6,8)
A háborús Jugoszláviából elmenekülve a második éve éltünk már Budapesten, amikor sikerült néhai adai házunkat eladni, s nekiláthattunk otthonunk megteremtéséhez az új hazánkban is.
Bő évnyi folyamatos keresésbe tellett, mire megtaláltuk az azóta is szeretett kispesti otthonunkat. Mert panellakás ugyan akadt rendre, de egy megfizethető önálló kis ház elérése szinte lehetetlenségnek bizonyult. Pedig minden nap jártuk a várost.
Már-már úgy volt, hiába a sok ima is, fel kell adni álmunk, mikor elolvasva a napi Igét lélekben mégiscsak megnyugodtunk: mert tudja a ti Atyátok, mire van szükségetek... (Mt. 6,8).
S valóban, a következő vasárnapon, az istentisztelet után elindulva megtaláltuk a XIX. kerületben azt a kis előkertes házat, melyben azóta is lakunk. Mikor megláttuk a meggyfát a két szilvafával és a diófát, tudtuk, hogy jó helyre kerültünk, hisz Adán is e három fajta fa uralta kertünket.
1994 májusában történt ez, és augusztusban be is költöztünk. A két fiunk már új otthonunkból járva fejezte be az általános iskolát, a középiskolát, Zalán az egyetemet is, Zsolti a főiskolát.
Külváros, de jó a tömegközlekedés. Közel a metró, gyorsan el lehet jutni bárhova. Amúgy is, azt igyekeztük hangsúlyozni kezdettől fogva: nem csak lakni jöttünk Pestre, hanem élni is, és csak annyit kell venni a város forgatagából, amennyi jólesik.
Imádság: Atyánk, segíts mindenkor megállni, és hálával megköszönni gondviselésedet! Ámen.
Isten támogat minket életünk fontos lépéseinél.
Szűgyi Zoltán (Budapest, Magyarország)
