2020. május 17. vasárnap

Ez a kincsünk pedig cserépedényekben van, hogy ezt a rendkívüli erőt Istennek tulajdonítsuk, és ne magunknak: Mindenütt szorongatnak minket, de nem szorítanak be, kétségeskedünk, de nem esünk kétségbe; üldözöttek vagyunk, de nem elhagyottak, letipornak, de el nem veszünk; Jézus halálát mindenkor testünkben hordozzuk, hogy Jézus élete is láthatóvá legyen testünkben. Mert életünk folyamán szüntelen a halál révén állunk Jézusért, hogy a Jézus élete is láthatóvá legyen halandó testünkben. Azért a halál bennünk végzi munkáját, az élet pedig bennetek. Mivel pedig a hitnek ugyanaz a Lelke van bennünk, ahogyan meg van írva: "Hittem, azért szóltam", mi is hiszünk, és azért szólunk! Mert tudjuk, hogy aki feltámasztotta az Úr Jézust, az Jézussal együtt minket is feltámaszt, és maga elé állít veletek együtt. Mert minden értetek van, hogy a kegyelem sokasodjék, és egyre többen adjanak hálát az Isten dicsőségére. Ezért tehát nem csüggedünk. Sőt ha a külső emberünk megromlik is, a belső emberünk mégis megújul napról napra. Mert a mi pillanatnyi könnyű szenvedésünk minden mértéket meghaladó nagy, örök dicsőséget szerez nekünk, mivel nem a láthatókra nézünk, hanem a láthatatlanokra, mert a láthatók ideig valók, a láthatatlanok pedig örökkévalók.

2Kor 4,7-18.

AZ ÉLET EMELKEDŐI

Mert a mi pillanatnyi könnyű szenvedésünk minden mértéket meghaladó nagy, örök dicsőséget szerez nekünk. (2Kor 4,17)

Amikor középiskolás voltam, tartottunk "dombra futó napokat". Néhányan elkocogtunk egy közeli dombhoz, ami egy tóra nézett, és az edző azt kiáltotta: "Tízszer fel és le!" Az első két kör frissítő volt, mert a csapat együtt birkózott meg a dombbal. De a kilencedik körre egyedül maradtam, az oldalam fájt, levegőért kapkodtam, és fel akartam adni. Lassan vánszorogva egyik lábamat tettem a másik elé, míg végül nagy nehezen beértem a célba. A tizedik kör után a domb tetejére érve letekintettem a tóra. Olyan messzire elnyúlt, hogy magamat és a dombot egész kicsinek láttam.
Évekkel később fedeztem fel, mennyire hasonló volt a domb az élethez. Néha az élet mulatság, mint a futás az iskolától a dombig. Máskor, ahogy egyik lábunkat a másik után erőltetjük, kifejezetten kimerítő. Amikor az élet akadályaival állunk szemben, Krisztusra tekinthetünk, aki szintén megmászott egy hegyet, keresztet cipelt értünk, és az örök élet reménységét adta nekünk. Ha rá nézünk, a megpróbáltatások máris kisebbnek tűnnek.

Imádság: Atyánk, segíts szemeinket rád emelnünk a nehéz időszakokban! Emlékeztess minket, hogy földi bajaink az örökélet fényében egész más megvilágításba kerülnek! Ámen.

Krisztusra tekintve, másképp látom a világot!
C. Jennings (Ontario, Kanada)

IMÁDKOZZUNK A FUTÓKÉRT!

Hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges!

2020 Július
Ke Sze Cs Szo Va
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2

Tárhelyszolgáltatónk

Napi áhítat feliratkozás

Bejelentkezés

Legújabb kommentek