Aki a Felséges rejtekében lakik, a Mindenható árnyékában pihen,
az ezt mondhatja az ÚRnak: Oltalmam és váram, Istenem, akiben bízom!
Mert ő ment meg téged a madarász csapdájától, a pusztító dögvésztől.
Tollaival betakar téged, szárnyai alatt oltalmat találsz, pajzs és páncél a hűsége.
Nem kell félned a rémségektől éjjel, sem a suhanó nyíltól nappal,
sem a homályban lopódzó dögvésztől, sem a délben pusztító ragálytól.
Zsolt 91,1-6.
EGY PIROS MADÁRTOLL
Őrizz engem, mint szemed fényét, rejts el szárnyaid árnyékába. (Zsolt 17,8)
Ahogy megjósolták, heves vihar csapott le a vidéken, de most a nap ragyogóbban sütött, mint szokott. Mégis olyan megtörtnek éreztem magam, mint az ágak, amiket összeszedtem. A világ összes terhe engem nyomasztott: családtagok egészségével kapcsolatos aggodalom, pénzügyek, tönkrement kapcsolatok. Nehezen tudtam száműzni ezeket a gondolataimból. Próbáltam a már megkapott és az ezutáni áldásokra koncentrálni.
Madarak örömteli trillázása szűrődött be nyugtalanító gondolataim közé. Közben egy hím kardinálispinty szállt a fejem feletti ágra. Hátravetette a fejét, és élvezettel szerenádozott nekem. Hangja túlharsogta a többiekét. Percekig lenyűgözve néztem, míg egyszer csak egy piros madártoll lebegett a szélben és a lábfejemen landolt. A toll tökéletes volt, mint amilyennek Isten teremtette.
Megőriztem és lamináltam a tollat, hogy könyvjelzőként használjam. A Zsolt 91-et jelöli a Bibliámban, hogy emlékeztessen Isten állhatatos jelenlétére az életemben. Ez a madártoll a reménységet jelképezi. Tudom, hogy nem várhatok problémamentes életet. Függetlenül attól, hogy milyen nehézségekkel kell szembenéznem, Isten biztosított, hogy mindig velem lesz, és az ő védőszárnyai alatt menedékre találok.
Imádság: Atyám, hálát adok, hogy oltalom és védelem vagy a megpróbáltatásokban. Segíts észrevennünk áldásodat. Ámen.
Ma Isten teremtésében találok örömet.
Jeanne C. Gore (Észak-Karolina, USA)
