Hova menjek lelked elől? Orcád elől hova fussak?
Ha a mennybe szállnék, ott vagy, ha a holtak hazájában feküdnék le, te ott is ott vagy.
Ha a hajnal szárnyaira kelnék, és a tenger túlsó végén laknék,
kezed ott is elérne, jobbod megragadna engem.
Ha azt gondolnám, hogy elnyel a sötétség, és éjszakává lesz körülöttem a világosság:
a sötétség nem lenne elég sötét neked, az éjszaka világos lenne, mint a nappal, a sötétség pedig olyan, mint a világosság.
Zsolt 139,7-12.
ÖRÖM A GYÁSZBAN
Kiálts hozzám, és én válaszolok, hatalmas és rejtett dolgokat jelentek ki neked, melyekről még nem tudsz! (Jer 33,3)
Hónapokkal azután kezdtem az első félévemet az egyetemen, hogy édesanyám elhunyt az izomsorvadással járó ALS-betegségben. Új munkahelyem lett, és fájdalmasan éltem tovább az életem anélkül, hogy anyukám a részese lett volna. Bármennyire is elviselhetetlennek tűnik az élet nélküle, valahogy mégis képes vagyok megtalálni az örömteli pillanatokat, amelyeket az Úr ad nekem a gyászban.
Anyukám kedvenc igeverse a Jer 33,3 volt. Egész életében soha nem láttam kételkedni abban, hogy az Úr vele van. Amikor közeledtek az utolsó napjai, tudom, hogy tele volt békével és örömmel, mert tudta, hogy csak idő kérdése, és meglátja Üdvözítőjét. Kiáltott, és Isten válaszolt neki - naponta. Nem tudta pontosan, hogy Isten mit tesz a szenvedése közepette, mindössze azt, hogy jelen van és soha nem hagyja el őt.
Még azokon a napokon is, amikor bánatom elviselhetetlennek tűnik, eszembe jut, Isten hogyan támogatta édesanyámat végig a betegségen, majd engem, amikor tanúja voltam édesanyám élete végének. Isten velem van a mai napig is. Néha küzdelmes számomra, hogy örüljek, és a jelenben éljek. De az Úr itt van mellettem, és megtart mindenen keresztül.
Imádság: Drága Urunk, adj nekünk erőt ahhoz, hogy legyőzzük a megpróbáltatásokat! A te kezedbe tesszük le az életünket mindenkor. Ámen.
Az Úrban örömöm van.
Kristen Phipps (Texas, USA)
